A Juncker-bizottság által korábban bejelentett beruházási terv, amely a munkahelyek számának növelését, az EU gazdaságának és az unió beruházásainak fellendítését célozza, egyik kulcseleme az egységes tőkepiaci unió (CMU) létrehozása. Az Európai Bizottság ugyanis a beruházások fellendítésének kulcsát az EB az európai vállalatok, valamint az EU hosszú távú projektjei számára rendelkezésre álló források diverzifikálásában látja.
A bizottság cselekvési terve a következő elvek köré épül:
- Több lehetőség megteremtése befektetők számára: a tőkepiaci unió segít mozgósítani a tőkét Európában, és azokhoz a vállalkozásokhoz, köztük kkv-khoz és infrastrukturális projektekhez tereli, amelyeknek a terjeszkedéshez és a munkahelyteremtéshez erre szükségük van. A háztartások számára a nyugdíj-megtakarításban biztosíthat jobb lehetőségeket.
- A finanszírozás összekapcsolása a reálgazdasággal: a tőkepiaci unió klasszikus egységes piaci projekt, amely mind a 28 tagállam javát szolgálja a bizottság szerint, miután a tagállamok sokat nyerhetnek abból, ha a tőkét és a befektetéseket projektjeikhez irányítják.
- Erősebb és ellenállóbb pénzügyi rendszer előmozdítása: a finanszírozási források szélesebb körének és több hosszú távú befektetésnek a megnyitása, biztosítva, hogy az uniós polgárok és vállalkozások többé ne legyenek olyan sérülékenyek pénzügyi sokkok esetén, mint a válság során.
- A pénzügyi integráció elmélyítése és a verseny növelése: a tőkepiaci unió eredményeként nagyobb lesz a határokon átnyúló kockázatmegosztás és likvidebbek lesznek a piacok, ami elmélyíti a pénzügyi integrációt, csökkenti a költségeket és fokozza az európai versenyképességet.
Ennek érdekében az Európai Bizottság szerdán útjára indította a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervét, amelynek révén 2019-re megteremtené a 28 tagállam egységes tőkepiacát. A tőkepiaci unió megteremtése közép távú projekt, de megvalósulásához korai kezdeményezések is szükségesek - mutat rá a testület közleménye. E terv megvalósulásához szerdán a bizottság bejelentette az első, legsürgetőbb végrehajtandó intézkedéseket, egyebek mellett stabil értékpapírosítási piac felélesztésére vonatkozó javaslatait.
A bizottság egyik gyakran emlegetett indoka, hogy a banki finanszírozás mellett más alternatív finanszírozási források (tőkepiac, kockázati tőke, közösségi finanszírozás (crowdfunding), vagyonkezelési ágazat) a világ más részein szélesebb körben használatosak, és nagyobb szerepet kellene kapniuk Európában is abban, hogy forrást biztosítsanak a jelenleg ilyen gondokkal küzdő kkv-k és startup-ok számára. A bizottság szerint Európa túlságosan támaszkodik a bankszektorra, a vállalatok banki finanszírozásának túlsúlya ugyanis komoly gondokat okozhat a reálgazdaságban is, amint egy bankválság beüt - mint ahogy ez történt a 2008-as pénzügyi válság idején is. A fent említettek miatt ezért az európai gazdasági és monetáris unió (EMU) kiteljesítésére irányuló törekvésekben a tőkepiaci unió megteremtését az EB kiemelt fontosságú elemként kezeli.
Ahhoz, hogy a kis- és középvállalatok könnyebben és olcsóbban juthassanak tőkéhez, módosítani kell a a kibocsátási tájékoztatóról szóló irányelvet is, amelynek javasolt módosításait a bizottság még év vége előtt bejelenti - derül ki a közleményből.
A legfontosabb korai intézkedések:
1. Új értékpapírosítási szabályok
Az értékpapírosítás során jellemzően egy hitelező, például egy bank az eszközök (például autóhitelek vagy kkv-hitelek) összevonásával pénzügyi eszközt hoz létre, amelyet a befektetők megvásárolhatnak. Ezáltal a befektetők szélesebb köréhez nyílik hozzáférés, és ez növeli a likviditást és banki tőkét szabadít fel új hitelezések számára. Az EB egyszerű, átlátható és egységesített, valamint megfelelő felügyeleti ellenőrzés alatt álló értékpapírosításra vonatkozó keretszabályozásra tesz javaslatot. A bizottság becslése szerint, ha az uniós értékpapírosítási kibocsátás újra elérné a válság előtti átlagot, az 100-150 milliárd euró többletfinanszírozást teremtene a gazdaság számára.
2. Új szabályok az infrastrukturális projektek Szolvencia II. szerinti kezelésére
Az infrastrukturális projektekbe történő befektetés létfontosságú a gazdasági tevékenység és a növekedés támogatása szempontjából Európában, de az ilyen projektekhez nagy összegű hosszú távú finanszírozásra van szükség. A biztosítási ágazat nagymértékben képes arra, hogy hosszú távú finanszírozást nyújtson sajáttőke-részesedésekbe, valamint infrastrukturális projektek hiteleibe történő befektetések révén.
Az EB ezért megszüntetné az indokolatlan prudenciális akadályokat, hogy a biztosítók fontos szerepet vállaljanak az európai infrastrukturális projektekben. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) tanácsa alapján a most javasolt jogszabály létrehoz egy külön infrastrukturális eszközosztályt, és csökkenti azon tőke összegét, amelyet a biztosítóknak tartaniuk kell az elismerhető infrastrukturális projektek adósságával és saját tőkéjével szemben.
3. Nyilvános konzultáció a kockázati tőkéről
A kis- és közepes (kkv) méretű, tőzsdén nem jegyzett társaságok gyakran nehezen jutnak első vonalbeli finanszírozáshoz banki kölcsönök útján, és nincs hozzáférésük a tőzsdén keresztül a tőkepiacokhoz: az olyan alternatívák, mint a kockázati tőke, segíthetik növekedésüket és fejlődésüket. A hatályos uniós szabályok, az EuVECA és ESZVA rendeletek két típusú kollektív befektetési alapot hoztak létre, amelyek megkönnyítik és vonzóbbá teszik a magánmegtakarítók számára, hogy tőzsdén nem jegyzett kkv-kba fektessenek.
A konzultáció azt a kérdést teszi fel, hogy e rendeletek célzott módosítása elősegítheti-e ezeknek a befektetési alapoknak az elterjedését. A konzultáció témái közé tartozik az alapok kezelésére képes személyekre vonatkozó korlátozás, a befektetők számára meghatározott 100 ezer eurós minimális befektetési szint, valamint hogy a nem uniós alapkezelők is kínálhassanak-e európai kockázatitőke-alapokat vagy európai szociális vállalkozási alapokat. A konzultáció 2016. január 6-ig tart - derül ki a bizottsági közleményből.
4. Nyilvános konzultáció a fedezett kötvényekről
A fedezett kötvények számos uniós tagállamban a hosszú távú finanszírozás jelentős eszközét képezik, amellyel források juttathatók az ingatlanpiacra és a közszférába. Az európai hitelintézetek világvezetők a fedezett kötvények kibocsátásában, de a piac a nemzeti vonalak mentén jelenleg széttöredezett, ami korlátozza a jegyzési és közzétételi gyakorlatok egységesítését, valamint akadályozza a mély, likvid és hozzáférhető piacok létrehozását, különösen határokon átnyúlóan.
A bizottság konzultációt indít a fedezett kötvények páneurópai keretéről, amely a jól működő nemzeti rendszerekre épít azok megzavarása nélkül, alapjául pedig magas színvonalú standardok és a legjobb piaci gyakorlatok szolgálnak. A konzultáció, amely 2016. január 6-ig tart, a kkv-hitelekkel biztosított fedezettkötvény-struktúrák használatával kapcsolatos véleményeket is összegyűjti. A konzultáció lezárulta után a bizottság eldönti, hogy szükség van-e uniós fellépésre.
5. A pénzügyi jogi szabályozás kumulatív hatása
Az Európai Bizottság konzultációs felhívást tett közzé a hatályos pénzügyi szabályok kumulatív hatásának és kölcsönhatásának felmérésére, és az ezzel kapcsolatos vélemények összegyűjtésére is. A konzultáció révén azonosítaná az uniós testület a pénzügyi szabályok esetleges következetlenségeit, inkoherenciáját és hiányosságait, a szükségtelen szabályozási terheket, valamint a hosszú távú befektetést és a növekedést negatívan érintő tényezőket.
A bizottság tőkepiaci unióval kapcsolatos átfogó célja az, hogy lehetőségeket teremtsen a befektetők számára, összekapcsolja a pénzügyi szektort a szélesebb gazdasággal, és előmozdítsa egy rugalmasabb pénzügyi rendszer kialakulását, amelyben nagyobb az integráció és a verseny. Az egységes tőkepiac kialakításakor a megközelítés pragmatikus, fokozatos lesz, és szigorú gazdasági elemzésekre épül, szem előtt tartva a pénzügyi stabilitási kockázatokat - ígéri a bizottság közleményében.