Az olasz államadósság finanszírozásának költsége egyenes arányban nőtt a Görögország körül kialakult feszültség növekedésével, ami könnyen a költségvetés megborulásához vezethetett volna - írja összefoglaló cikkében a Bloomberg. A tízéves papírok hozama az idegeskedő befektetők csökkenő kereslete miatt 58 bázisponttal volt magasabban a július 5-ei görögországi referendum után, mint amennyivel a római kormány áprilisban elkészült költségvetési terve éves átlagként számolt.

Ha a szomszédos országban rosszul sülnének el a dolgok, az tovább növelné az olasz államadósság finanszírozásának költségeit, ami elszívná a gazdaság élénkítésére fordítható források egy részét, megakadályozva, hogy a gazdaság fenntartható növekedési pályára álljon. Igen nagy gazdasági károkkal járna, ha az eurózóna és az eurótagállamok szintjén politikai bizonytalanság alakulna ki - szögezi le a nyilvánvalót Marc Ostwald, az ADM Investor Services befektetési cég stratégája.

A leggyengébb láncszem

A piacok elsősorban Olaszországot vennék célba, mert ezt az országot tartják a legsérülékenyebbnek. A GDP 130 százalékán álló olasz államadósság a második legnagyobb Európában a görög után, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy többsége hazai befektetők kezében van. A Standard & Poor's számításai szerint a rossz forgatókönyv megvalósulása esetén a tízéves olasz állampapír hozama a negyedik negyedévre 3,5 százalék fölé emelkedhet, a csütörtöki nem egészen 2,2 százalékról.

A hitelminősítő szerint a költségvetés finanszírozása 11 milliárd euróval drágulhat - igaz, ezt az olasz államadósság-kezelő központ vezetője, Maria Cannata "agresszív" becslésnek minősítette. A kormány költségvetési tervezete azzal számol, hogy, 2016-tól csökkenő pályára állítják az adósságot, amely a GDP 132,5 százalékán tetőzne 2015-ben. Ha azonban Görögország csődbe megy, akkor a jelentős nagyságú Athénnek nyújtott olasz hitel is befagy, ami rontja az olasz államadósság fenntarthatóságát is.

Több innováció kellene

A GDP 0,3 százalékkal nőtt az első negyedévben 2014 utolsó három hónapjához képest, amivel több mint három éven át tartó recesszió ért véget. A kormány idén 0,7 százalékos pluszt szeretne, amire minden bizonnyal keresztet vethetne, ha Görögország bedőlne. Renzit is ez izgatja, ezért mondta azt a napokban Brüsszelben, hogy a görög válság technikai megoldása csak az első lépés, jóval aggasztóbbnak tartja ennél, hogyan lehetne több növekedést, több jövőt és több innovációt hozni Európába.

Az államkincstár és a központi bank igyekszik enyhíteni a félelmeket. Olaszország kétoldalú szerződés alapján 36,9 milliárd euró kölcsönt adott Görögországnak. A görög válság a legrosszabb esetben sem gyakorolna jelentős hatást a két ország közötti közvetlen kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokra - véli Ignazio Visco, az olasz központi bank elnöke az előbbi adat tudatában.