Harry S. Truman amerikai elnök bronzszobra háborítatlanul ácsorog Athénban emlékeztetve a görögöket arra, hogy az Egyesült Államok és a győztes európai hatalmak a második világháború után stratégiai szövetségesükké fogadták országukat - kezdi elemzését a Bloomberg szerzője, Maria Petrakisz. Ha az EU döntéshozói végül úgy döntenek, hogy újabb hitelt adnak a visszafizethetetlen adóssághegy alatt nyögő országnak, biztos, hogy ezt nem kis részben geopolitikai megfontolásból teszik majd.

A Nyugat attól tartott a második világháború után, hogy ha magára hagyja Görögországot, vagy ami még rosszabb, ha a görög állam összeroppan, az katasztrofális következményekkel, dominó hatással járhat Európa hátsó udvarában - fejtegeti Eirini Karamuzi, a Sheffieldi Egyetem professzora. A görögök ütőkártyája évtizedek óta az, hogy a NATO délkeleti bástyájához tartoznak. Látva az Iszlám Állam terrorszervezet előretörését a Közel-Keleten, Oroszország és a Nyugat új konfliktusát, illetve az Európa felé tartó menekültáradatot, ez a szerep ma éppen annyira fontos, mint korábban.

Százalékok és politika

Az országot hitelező EU és IMF szakértői tizedszázalékokon vitatkoznak, ám az igazi döntéshozók a biztonságról és a politikai stabilitásról beszélnek. A világ legfejlettebb országait tömörítő G7 szerdai csúcsértekezletén Barack Obama amerikai elnök a kölcsönös rugalmasság fontosságáról értekezett, amely utat nyit az előtt, hogy mindkét fél vállalja a nehéz döntéseket. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár, illetve Francois Hollande francia államfő hogy, hogy nem azért mindig talál alkalmat a személyes tárgyalásra.

Ciprasz ugyanakkor június 18-án Szentpétervárra készül, ahol részt vesz egy gazdasági fórumon, és januári hivatalba lépése óta másodszor is találkozik személyesen Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Ez a tény nem kerüli el Berlin és Washington figyelmét sem. Merkel márciusban meg is jegyezte, hogy Németország és Görögország európai államokként azonos geopolitikai kihívásokkal néznek szembe. Ezzel természetesen az EU és Moszkva megromlott viszonyára utalt.

Beszédes történet

Pánik a tőzsdén

A görög bankok egy részének részvényei szabadesésbe kezdtek azt követően, hogy az IMF kiszállt a tárgyalásokból, amíg a kormány nem áll elő új reformjavaslatokkal. A National Bank of Greece papírjai hat, a Piraeus és az Alpha bankokéi több mint 5-5 százalékkal zuhantak egy nap alatt. A bejelentést megelőző optimista hangulatban 14 százalékkal ugrott meg az athéni tőzsde vezető indexe, majd hanyatlásra váltott. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurózóna pénzügyi vezetőit tömörítő eurócsoport elnöke világossá tette, hogy az IMF nélkül elképzelhetetlen bármilyen megállapodás megkötése a görögök és a donorok között.

Merkel szavai kísértetiesen visszhangozták, amit Truman, az USA második világháború utáni elnöke mondott az amerikai kongresszusban 1947-ben: Ha nem tudunk segítséget nyújtani Görögországnak és Törökországnak, annak messze ható következményei lesznek a Nyugatra és a Keletre egyaránt. Azonnali és határozott intézkedéseket kell hoznunk...

Ennek szellemében gazdasági és katonai támogatással megelőzték, hogy az 1946-49-es polgárháború eredményeként Görögország a Szovjetunió befolyása alá kerüljön. Az ország 1952-ben csatlakozott a NATO-hoz, egyidejűleg a régi ellenséggel, Törökországgal és három évvel korábban, mint a Német Szövetségi Köztársaság. A Truman-doktrina és a Marshall-segély keretében kapott pénz éveken át hajtotta a görög gazdaságot.

Az ország tizedikként lépett be az EU elődjébe 1981-ben - előbb, mint Spanyolország vagy Ausztria. Mielőtt Bulgária 2007-ben tagjává vált a közösségnek - azaz 26 éven át - még csak közös szárazföldi határa sem volt más EU-tagállammal. Az eurót 2001-ben vezette be - kevesebb mint egy évtized múlva derült ki, hogy az egymást követő kormányok kreatív elszámolással eltitkolták, hogy az ország pénzügyi nincsenek rendben.

Baloldali üzenetek

Baloldali aktivisták az 1967 és 1974 közötti katonai junta idején az amerikai befolyás szimbólumaként tekintettek a Truman-szoborra - amelyet egyébként Amerikába szakadt görögök emeltek 1963-ban -, és ennek jegyében többször megrongálták és ledöntötték azt. A mai radikális baloldali kormány már nem így gondolkodik. Legalábbis erre utalnak a külügyminiszter, Nikosz Kociasz napokban elhangzott megjegyzései.

Az Oxfordi Egyetemen tartott fórumán arról beszélt, hogy ideje eldönteni, fontosabb-e a biztonság, a prosperitás és a szabadság, mint a makrogazdasági mutatók és a profitráta. A világ a pillanat és a jövő szükségletei közt őrlődik - célzott arra, hogy a Nyugatnak előtérbe kellene helyeznie a görögnek nyújtott hitelek precíz törlesztésénél az ország talpon maradását. Az EU-nak messzebb kell látnia az orránál. A jövő kézben tartása nem kezelhető a monetáris politika vagy egy vállalati közgyűlés kereteiben! Távolabb kell látni a negyedéves beszámolóknál! - fogalmazott Kociasz.