Az  EB energiabiztonsági javaslatcsomagja számos intézkedést határoz meg, célja az EU stabilitásának és alkalmazkodóképességének javítása a földgázellátás zavaraival szemben. Az intézkedések magukban foglalják az energiakereslet mérséklését, az energiatermelés növelését Európában (beleértve a megújuló energiaforrásokat), a jól működő és teljesen integrált belső energiapiac továbbfejlesztését, valamint az energiaforrások, -szállítók és -útvonalak diverzifikálását. A javaslatok továbbá az európai energiapiac nagyobb átláthatóságára és így a tagállamok közötti erősebb szolidaritás megteremtésére irányulnak - derül ki az EB közleményéből.

A javaslatcsomag

  • a földgázellátás biztonságáról szóló rendeletből,
  • az energiával kapcsolatos államközi megállapodásokra vonatkozó határozatból,
  • a cseppfolyósított földgázra (LNG-re) és a földgáztárolásra vonatkozó stratégiából,
  • és a fűtési és hűtési stratégiából áll.

A földgázellátás biztonsága

A javaslatcsomag a 2006-os és 2009-es földgázválságra adott válaszként is született, melynek során több millióan maradtak fűtés nélkül - jegyezte meg Miguel Arias Cañete, az éghajlat- és energiapolitikáért felelős európai biztos, aki leszögezte az EB tiszta energiára való átállás melletti elkötelezettsége megmásíthatatlan és megkérdőjelezhetetlen.

Az EB közleményéből kiderül, hogy a földgáz kulcsfontosságú szerepet játszik a karbonszegény gazdaságra való átállásban, és fontos eleme marad az unió energiaszerkezetének. A külső forrásoktól való jelenlegi függés, illetve a földgázellátásban keletkező esetleges zavarok miatt azonban az EU-nak növelnie kell piacai alkalmazkodóképességét.

Továbbá a bizottság szerint átláthatóbbá kell tenni az uniós földgázpiacot, a rendszer e sebezhetőségének kezelése érdekében a nemzeti megközelítés helyett a regionális megközelítést szorgalmazza a brüsszeli testület. Utóbbival kapcsolatban Maros Sefcovic energiaunióért felelős alelnök arra mutatott rá, hogy amellett, hogy ez a megközelítés a szolidaritás alapjain nyugszik, sokkal költséghatékonyabb is, mint az egyedi tagállami megoldások.

A javaslat a fentiek mellett bevezeti a tagállamok közötti szolidaritás elvét is, hogy komoly válság esetén is biztosítani lehessen a háztartások és olyan alapvető szociális szolgáltatások ellátását, mint az egészségügyi ellátás.

Államközi megállapodások: kellene a brüsszeli jóváhagyás

A földgázellátás biztonsága szempontjából az EU szerint szükséges az átláthatóság, illetve, hogy az ebből a szempontból jelentősnek számító, harmadik országokkal kötött államközi megállapodások megfeleljenek az uniós szabályoknak. Emiatt a bizottság bevezetne egy előzetes összeegyeztethetőségi ellenőrzést, azaz a tagállamnak előre le kellene egyeztetnie a kötendő szerződést az Európai Bizottsággal.

A testület szerint az előzetes értékelés révén még a megállapodások megtárgyalása, aláírása és megerősítése előtt lehetővé válna annak ellenőrzése, hogy a megállapodás összeegyeztethető-e az uniós versenyszabályokkal és a belső energiapiacra vonatkozó jogszabályokkal. A javaslat értelmében a tagállamoknak a megállapodások aláírása előtt teljes mértékben figyelembe kellene venniük az EB véleményét.

A cseppfolyósított földgázra (LNG-re) és a földgáztárolásra vonatkozó stratégia

A bizottság a cseppfolyósított földgázra vonatkozó stratégiát is felvázol javaslatában. Az erről kiadott közlemény szerint Európa a világ legnagyobb földgázimportőre, a kontinens összesített LNG-behozatali kapacitása jelenleg elegendő a teljes aktuális földgázkereslet 43 százalékának biztosítására 2015-ös adatok alapján. Az LNG-hez való hozzáférésben viszont még mindig jelentősek a regionális különbségek.

A felvázolt stratégia révén minden tagállam számára hozzáférhetőbbé válna az LNG, mint alternatív földgázforrás. E stratégia központi elemei a stratégiai infrastruktúra kiépítése a belső energiapiac teljessé tétele érdekében, valamint azon projektek meghatározása, amelyek révén véget lehet vetni egyes tagállamok egyetlen forrástól való függésének.

Fűtési és hűtési stratégia

A fűtési-hűtési stratégia az épületek és ipari létesítmények "széntelenítése" előtti akadályok felszámolására összpontosít. (Az épületek és az ipari létesítmények fűtése és hűtése az EU energiafogyasztásának felét teszi ki, ennek több, 75 százaléka fosszilis tüzelőanyag felhasználásával történik.) Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások felhasználása hatással lesz az energiabiztonságra, növelheti a tagállamok külső beszállítóktól való függetlenségét - érvel a bizottság.