Úgy tűnik, a világ még egy fokkal zűrösebb hely lesz a közeljövőben: nem elég baj az Ebola-járvány elszabadulása, az Iszlám Állam gyilkosságsorozata, a kínai és a német gazdaság lassulása, a Fed monetáris enyhítésének visszavonása és az ukrán válság elmérgesedése, még Görögország is visszakerül a lapok címoldalára - panaszolja Joe Weisenthal, a Business Insider hírportál szakírója.

A görög tőzsde vezető indexe kilencszázalékos mínuszba került szerda délutánra, miután kedden már 5,7 százalékkal esett. A bankok egész egyszerűen szabadesésbe váltottak: az NBG részvénye 13, a Piraeusé 14, az Alpha banké 14, az Eurobanké 20 százalékot veszített értékéből.

Az elemző szerint két tényezőre vezethető vissza a hanyatlás. Az egyik, hogy az országnak nyújtott EU-IMF segélyprogram kemény feltételeit (a megszorításokat) elutasító, radikális baloldali Sziriza párt vezetője (az ellenzék vezére) Alekszisz Ciprasz népszerűsége egyre magasabbra szárnyal. A másik a kormány és az nemzetközi donorok vitája arról, hogy Görögország kiszállhat-e a segélyprogramból vagy sem.

Csiki-csuki

A múlt hét végén bizalmi szavazást tartottak a parlamentben, amelyen azzal az ígérettel ment át a kabinet, hogy az év végétől tisztán szabadpiaci kötvényeladásokkal finanszírozzák az országot. Más szóval nem veszik fel az EU-IMF hitel hátra lévő részleteit. Az unió és a Valutaalap szakemberei korainak tartják a köldökzsinór elvágását.

Antonisz Szamrasz miniszterelnök azonban attól tart, hogy e gesztus nélkül a jövő év elején előrehozott választások lehetnek. Akkor kell ugyanis új elnököt jelölnie, és ha ezt nem támogatja a parlament, akkor bukhat a kormánykoalíció.

A Bloomberg ezzel egyidejűleg arra hívta fel a figyelmet, hogy folytatódik a görög kötvények hozamának vészterhes emelkedése - amely szintén a hét végi bizalmi szavazás után kezdődött. Ez azt mutatja, hogy a befektetők egyre kockázatosabbnak látják ezeket a papírokat. A tízéves államkötvények hozama több mint fél százalékponttal, 7,6 százalék közelébe emelkedett szerdán. A szakértők a hét százalék feletti hozamot nem tartják tartósan tarthatónak - az az állam, amely nem tudja ezt leszorítani, az államcsődöt kockáztatja.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!