Szomorúsággal és csalódottsággal tölti el Görögországot, hogy a menekültválság kapcsán a magyar kormány részéről milyen vádak hangoznak el Athénnal szemben - mondta a lapnak adott interjújában Nikosz Kszidakisz az európai ügyekért felelős görög külügyminiszter-helyettes, aki szerdán Budapesten tárgyalt.

Nikosz Kszidakisz szerint szimbolikus, hogy míg magyar részről öt rendőrtisztet delegálnak az európai határvédelmi ügynökség, a Frontex égei-tengeri missziójába, Budapest száz kilométerre elég szögesdróttal és 31 fős katonai-rendőri kontingenssel segíti a görög határon dupla soros kerítést építő macedón kormányt.

Kapcsolódó

"Ez politikai döntés, amit mi ellenséges lépésnek tekintünk az általunk barátként kezelt, NATO-szövetséges és EU-partner Magyarországtól. A macedón és a bolgár szomszédoktól barátságtalan, de elfogadható lépés, hogy meg akarják védeni határaikat. Az viszont elfogadhatatlan, hogy más EU-tagállamok rendőröket, katonákat küldenek a macedón-görög és a bolgár-görög határra" - fogalmazott a politikus.

Nem tehetik meg, hogy ne legyenek toleránsak

Részben jogosak a Görögországgal szembeni bírálatok, jegyezte meg Kszidakisz, de azt is hozzátette, hogy hazáját valóságos robbanás érte a múlt évben kitört menekültválsággal. Míg 2014-ben 41 ezer ember szállt partra, a szám tavaly meghaladta a 850 ezret. A súlyos pénzügyi válsággal küzdő Athén 2015-ben 350 millió eurót költött a menekültválság kezelésére, az idén ez az összeg elérheti a 600 millió eurót. Az érkezők jelentős része a szíriai és iraki háborúk elől menekül.

A nyílt tengerről a nemzetközi jog szerint mindenkit ki kell menteni, a csónakokat nem fordíthatják vissza - vagy bele a hullámokba - hangsúlyozta.

Kszidakisz arról is beszélt, hogy míg más EU-tagállamok a menekültek ellátását szolgáló felszereléssel is segítenek, a mediterrán válságzónától elég távol eső Litvánia két őrhajót küld, addig a folyamatosan vádaskodó Magyarországtól (január végéig) egyetlen takarót vagy sátrat sem kaptak az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében.

A görög politikus azt is megjegyezte: közép-európai útja során Bécsben és Pozsonyban több felajánlást tettek, mint Budapesten, ahol Pintér Sándor belügyminiszter annyit ígért, hogy megvizsgálják az athéni igénylistát.

Így reagált a magyar szaktárca

A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium reagálva a görög kritikákra - az MTI tudósítása szerint - közölte: Magyarország azt várja Görögországtól, hogy tartsa be a schengeni előírásokat, védje meg a schengeni zóna külső határát, hiszen ez nem szabadon választott gyakorlat, hanem közösen elfogadott európai előírás.

A tárca szerint azzal, hogy Görögország nem felel meg a nemzetközi szabályoknak, védtelenné teszi Európát. Ha Görögország nem tudja megvédeni a külső határt, akkor fogadja el a nemzetközi segítséget. De ez a segítség "nem néhány bürokratát jelent", hanem többezres európai határvédelmi egységet. Magyarország - a tárca szerint - részt venne egy ilyen egység felállításában.

A KKM továbbá kijelentette: az illegális bevándorlókat "nem Európába kell meghívnunk, hanem a Szíriával szomszédos területeken kell nekik segítenünk", hogy emberhez méltó körülmények között élhessenek, és a háború lezárása után visszatérhessenek a hazájukba. Ezért a magyar álláspont szerint az Európai Uniónak részt kell vennie a menekülttáborok finanszírozásában.

Az alapító atyák is üzentek

Kedden Rómában tartott informális ülést az EU hat alapító tagja, Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia az EU jövőjéről. Közös közleményükben az alapító tagállamok üzentek az új tagállamoknak is, amelyek némelyike a menekültválság kezelésére visszautasította a közös megoldást. A közlemény megemlíti a "kohézió megerősítését" is az EU-ban. Ez a kijelentés azonban nem mindig ugyanúgy értelmezett e tagállamok által - írják. Ezt ugyanis a kelet-közép-európai országok a források transzfereként értelmezik, miközben a régebbi tagállamok nagyobb szolidaritást szeretnének látni politikai szinten is, különösen a menekültválságot ügyében. Erről bővebben itt olvashat.