A külföldi tapasztalatokkal rendelkezők tanulmányaik befejezése után jóval előnyösebb helyzetből indulnak a munkaerőpiacon: a kizárólag hazai képzésben részt vevő társaikkal összehasonlítva a külföldi tanulmányi vagy képzési tapasztalatokkal rendelkezők körében 50 százalékkal alacsonyabb a tartós munkanélküliek száma, és a tanulmányok elvégzésétől számított öt év múlva 23 százalékkal kevesebb köztük a munkanélküli - derül ki az Erasmus hallgatói uniós csereprogramot vizsgáló új hatásvizsgálatból, amelynek során független szakértők 80 ezer hallgató és vállalkozás válaszait dolgozták fel. Ez a legszélesebb körű ilyen jellegű vizsgálatnak számít az Európai Bizottság közleménye szerint.
Az új Erasmus+ program jóvoltából 2014 és 2020 között 4 millióan részesülhetnek uniós ösztöndíjban és próbálhatják ki, milyen egy másik országban tanulni, képzésben részt venni, tanítani vagy önkéntes munkát vállalni mondta Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos.
A munkáltatók 92 százaléka nagyra értékeli az új alkalmazottak felvételénél az olyan személyiségjegyeket, mint például a tolerancia, önbizalom, problémamegoldó készség, kíváncsiság, a saját erősségek és gyenge pontok ismerete és a határozottság - amelyeket a program kifejezetten megerősít. A programban való részvétel előtti és utáni összehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy az Erasmus-ösztöndíjasoknál már az utazás előtt magasabb értékeket mértek a fenti személyiségjegyek vonatkozásában, a csereprogramot követően pedig ezek az értékek átlagosan 42 százalékkal meghaladták a többi hallgatónál mért értékeket - emeli ki a bizottsági közlemény.
A jelentés arra is rávilágít, hogy háromból több mint egy esetben ajánlottak állást Erasmus-gyakornoknak annál a vállalatnál, ahol szakmai gyakorlatát töltötte. Az Erasmus-gyakornokok vállalkozói készség tekintetében is előrébb járnak, mint otthon maradt társaik: tízből egy gyakornoknak már saját vállalkozása van, négyből több mint három tervezi vagy nem tartja elképzelhetetlennek önálló vállalkozás indítását. Szakmájukban is gyorsabb előmenetelre számíthatnak, a munkáltatók 64 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi gyakorlattal rendelkező munkatársak nagyobb felelősséggel járó feladatokat kapnak.
A jobb karrierlehetőség ek mellett a program jóvoltából tágul az ösztöndíjasok látóköre és szociális kapcsolataik is bővülnek. Az Erasmus-hallgatók 40 százaléka tanulmányai elvégzése után legalább egyszer tartózkodási országot váltott vagy munkát vállalt külföldön, mintegy kétszer annyian próbáltak közülük szerencsét külföldön, mint azok, akik csak a hazai képzésben vettek részt. A nemzetközi tapasztalattal rendelkező diákok 93 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy külföldön éljen, ezzel szemben otthon maradt diáktársaik csupán 73 százaléka nem zárja ki ezt a lehetőséget.
Az egykori Erasmus-ösztöndíjasok nagyobb valószínűséggel választanak külföldi párt maguknak: a volt Erasmus-diákok 33 százalékának van külföldi társa, míg a tanulmányaikat otthon végzők 13 százalékának párja külföldi származású. Az Erasmus-diákok 27 százaléka köt hosszú távú párkapcsolatot a csereprogram alatt. (A bizottság becslései szerint ebből az adatból kiindulva 1987 óta mintegy 1 millió gyermek született Erasmus-ösztöndíjasok kapcsolatából.)
Az új Erasmus+ program révén 4 millióan mehetnek külföldre a következő hét évben (2014-2020), köztük 2 millió felsőoktatási hallgató és 300 ezer dolgozó. Az új program ezenkívül 135 ezer, nem európai partnerországból érkező hallgatónak és dolgozónak biztosít ösztöndíjat.