Az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága (USOC) hétfőn szertefoszlatta azoknak a bostoniaknak az álmát, akik olimpiát akartak rendezni városukban: visszavonta a város jelölését a 2024-es nyári játékok rendezésére. Ezzel féléves viharos időszak ért véget, ugyanis miután az USOC januárban a város mellé állt, egymást követték a viták és a botrányok a rendezés körül. A wbur.org bostoni hírportál hét okot sorol fel a bukás okaként.
Az első a társadalmi támogatottság hiánya. A helyiek elve meglehetősen langyosan fogadták a rendezés tervét, és halvány lelkesedésük az elmúlt hónapban csak gyengült. A WBUR az év eleje óta majdnem minden hónapban megmérette a MassINC közvélemény-kutató céggel az olimpia támogatottságát, ami beszédes eredmény hozott.
Január | február | március | április | július | |
Támogatja | 51 | 44 | 36 | 40 | 40 |
Ellenzi | 33 | 46 | 52 | 50 | 53 |
Nem tudja | 16 | 10 | 12 | 10 | 7 |
*a válaszadók százalékos megoszlása | |||||
Forrás: WBUR |
A felmérések szerint a tél közepétől a nyár közepéig több mint tíz százalékponttal, mélyen 50 százalék alá esett a támogatók részaránya. Eközben az ellenzőké határozottan 50 százalék fölé emelkedett. (Lásd táblázatunkat.) Ugyanezt mérték Massachusetts államban, amelynek Boston a fővárosa.
Titkolóztak - nem véletlenül
A Boston 2024 projekt első percétől kezdve baj volt az átláthatósággal. Marty Walsh, a város polgármestere azt ígérte, miután az USOC jelölte Bostont, hogy az előkészítés az olimpiák történetének legnyíltabb, legrészletesebb, legátláthatóbb folyamata lesz. Ehhez képest csak a január eleji döntést követően két héttel hozták nyilvánosságra a jelentkezési dokumentumot - hiányosan. Ez volt az 1.0-s változat, amelyet júniusban követett a 2.0-ás.
A titokzatosságot fokozta, hogy az 1.0-s tervezet összes részletét csak a múlt héten tették közzé a rendezők, miután azzal kellett szembe nézniük, hogy bírósági végzés kötelezheti erre őket. A dokumentumokból kiderült, hogy az USOC-hoz eljuttatott jelentkezésben alábecsülték a helyi lakosság ellenállását az olimpia megrendezésével szemben. (A budapesti jelentkezést előkészítő tanulmányt sem volt könnyű megszerezni, de a Népszabadság az elmúlt hetekben végül cikksorozatot indított ennek tartalmáról - a szerk.)
Kicsi, de erős
A bostoni olimpia aktív ellenzőinek tábora nem volt nagy, de a kezdetektől fogva nagyon határozottan kiállt az igazáért. A legnagyobb hangja az önkéntes alapon szerveződő No Boston Olympics csoportnak volt, amelyet három profi kommunikátor vezetett. Miközben a rendezők a szokásos mantrát vezették elő, amely szerint az olimpiai felkészülés munkahelyeket teremt, ingatlan- és infrastrukturális fejlesztésekhez vezet stb., ez a csoport is mondta a magáét.
Üzenetük lénye az volt, hogy a rendezés kockázatos, drága és végül az adófizetők fogják fizetni a cechjét, miközben semmilyen tartós gazdasági előnyt nem hoz a számukra. A No Boston Olympics hangját felerősítette, hogy jól használták a közösségi médiát és részt vettek minden olimpiai vitán, beleértve ebbe egy múlt heti főműsoridős televíziós fórumot is.
Népszavazást!
Miután érezhető volt, hogy enyhén szólva nem egyértelmű a rendezés megítélése a közvéleményben, az ellentábor népszavazást kezdeményezett az ügyről. A WBUR januári felmérése szerint a Bostonban és környékén élők 75 százaléka támogatta a referendum kiírását. A szervezőbizottság megígérte, hogy 2016-ban majd tartanak egy szavazást.
Erre az egyik civil szervezet kicsit kiszínezte a dolgot. Olyan petícióval állt elő, amely szerint nem csupán a rendezésről dönthetnének az emberek. Lett volna egy kérdés arról is, hogy a közlekedési projektek finanszírozásának kivételével megtiltsák-e a közpénzek felhasználását az olimpiai kiadásokhoz.
Hozzájárult a jelentkezés kudarcához a 2015-ös rendkívüli tél. A WBUR felméréseiben februárban és márciusban volt a mélyponton az olimpia támogatottsága, amikor az emberek a hó okozta közlekedési káoszt látva azon lamentáltak, vajon hogyan birkózna meg a város a játékok idején rázúduló turistaáradattal.
Mesés fizetések és szájkosár
Nem tett jót a játékok népszerűségének, amikor kiderült, hogy a rendezőbizottság vezetője évi 300 ezer dollárt (84 millió forint) kap, és a stáb további öt tagja 100 ezret tehet zsebre. Emellett azt tervezték, hogy Deval Patrick korábbi kormányzónak napi 7500 dollárt (2,1 millió forint) utalnak azért, hogy a bostoni játékok nagykövete legyen a világban. Patrick ezt követően átadta másnak a fizetett tanácsadói megbízást.
Végül az utolsó szöget az ütötte be a Boston 2024 projekt koporsójába, hogy nem lehetett lenyomni a nép torkán a városvezetés és az USOC titoktartási szerződését. Ez megtiltotta a városháza alkalmazottainak, hogy bírálják az olimpiai jelentkezést. Walsh polgármester egy ideig azzal magyarázkodott, hogy egy szokásos eljárásról van szó a projekt imázsának védelme érdekében. Később belátta, hogy ezzel korlátozzák a szabad véleménynyilvánítást és kivették a szerződésből a bírált passzust.
Nagyon szorít az idő
Az amerikai olimpiai bizottságnak mindössze hét hete maradt arra, hogy találjon egy másik amerikai várost, amelyet Boston helyett jelölhet a 2014-es játékok megrendezésére, ugyanis Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szeptember közepéig várja a jelentkezéseket. Miután utoljára 1996-ban Atlantában volt utoljára olimpia az USA-ban nagyon szeretnék odavinni a játékokat és erre jó esélyük is lenne, ha lenne olyan város, amely kihúzhatja az USOC-ot a maga okozta slamasztikából. Ne feledjük, hogy a NOB számos amerikai multit meg akar fejni olimpiai szponzorként, amiben egy amerikai rendezés segítségére lehetne.Úgy tűnik, egy jelölt jöhet szóba: Los Angeles, amely 1932-ben és 1984-ben már rendezett olimpiát, jó sok sportlétesítménye van és mind a lakosság nagy többsége, mind a város vezetése teljes mellszélességgel támogatja a jelölést. Eric Garcetti polgármester egy perccel Boston visszalépése után jelezte, hogy készek tárgyalni az USOC-kal a jelentkezésről.