Magyarország gazdasági kapcsolatai Ukrajnával viszonylag gyengék, de nem jelentéktelenek - idézi az Erste Bank elemzését a bne hírportál. A magyar kivitel 2,2 százaléka irányul a szomszédos országba, a behozatalnál 1,7 százalék ez az arány. Az OTP-nek meglehetősen nagy az ukrán kitettsége. Magyarország gázszükségletének háromnegyede és teljes olajfelhasználása Ukrajnán át érkezik. Ugyanakkor a tél végének közeledése csökkenti a gázellátás esetleges megszakadásából fakadó kockázatokat. Sem Ukrajna sem Oroszország nem érdekelt az energiaszállítások megszakításában, így az Ukrajnában megfigyelhető anarchia jelenti a fő veszélyt. (Mai cikkünkben épp ezzel a témával, a rendelkezésre álló olaj- és gáztartalékokkal foglalkoztunk >> Gáz- és benzinhiány lesz Magyarországon, ha összeomlik Ukrajna?)

Csehország csupán korlátozottan szenvedheti meg az Ukrajnában kialakult válságot. A két ország között nincs számottevő kapcsolat. Igaz ugyan, hogy Ukrajnán keresztül érkezik az orosz gáz nagy része Csehországba, de a két megmaradt vezeték kapacitása elég nagy ahhoz, hogy egy kisebb fennakadás esetén se legyen gond az ellátással. Jelenleg az olajszállításokat sem veszélyezteti semmi.

Horvátország még gyengébb hatással számolhat, mivel teljes kivitelének és behozatalának tizedszázalékait bonyolítja le Ukrajnával. A pénzügyi kapcsolatok még vékonyabbak. A legnagyobb gond az ország gázellátásának negyedét kitevő orosz gáz szállításának megszakadása lehetne, ám miután lassan vége a télnek, ez sem jelent számottevő veszélyt.

Lengyelország külkereskedelmi forgalmának két százalékát bonyolítja le Ukrajnával. Ugyanakkor az Európába irányuló orosz gáz- és olajszállítások stratégiai útvonalában fekszik. Ezért a konfliktus olyan elmélyülése, ami ezeket fenyegetné, érezhető gazdasági károkat okozhat a lengyeleknek. Másrészt a lengyel gazdaság alapjai erősek, a fellendülésre alapozva képes lenne ellenállni a zloty árfolyamára és a kötvénypiacra gyakorolt nyomásnak.

Románia közelsége ellenére szintén viszonylag gyenge gazdasági kapcsolatokat tart fenn Ukrajnával. Az ország gázszükségletének 70 százalékát saját forrásból tudja kielégíteni. A hazai termelést a következő öt évben tovább akarják növelni, így összességében az Ukrajnán keresztül érkező orosz szállítások megszakadása korlátozott hatással lenne a román gazdaságra. Ugyanakkor a két ország közvetlen határa miatt, továbbá miután a befektetők nem nagyon különböztetik meg a feltörekvő piacokat, Ukrajna megrendülése nyomot hagyna lej és a román kötvények árfolyamán.

Szerbia kivitele és behozatal egy százalék körüli részét bonyolítja le Ukrajnával. Ugyanakkor mivel gázfelhasználása 80 százalékét ukrán tranziton keresztül importálja Oroszországból, ennek megszakadása komoly gondot okozhat.

Szlovákia külkereskedelmének szintén csupán egy százalékát érinti a ukrán válság. Az Oroszországból bevitt olaj és gáz ugyanakkor Ukrajnán keresztül érkezik. Az import megszakadása a 2009-es gázválsághoz hasonló helyzet kialakulásához vezethet. Az ukrán tranzit leállása miatt akkor számos szlovák vállalat volt kénytelen felfüggeszteni termelését.

Törökország külkereskedelmének nagyjából két százalék körüli része esik Ukrajnára. Ugyanakkor az export tavaly ötödével nőtt 2012-höz képest. A török befektetők összesen mintegy 90 millió dollár működőtőkét helyeztek el a Fekete-tenger túlsó partján lévő országban. Az ukrán turisták két százalékát adják a Törökországot felkereső külföldieknek.