A német gyógyszeripari óriáscég, a Bayer által az amerikai vetőmag óriásra, a Monsantóra tett, 62 milliárd dollár értékű vételi ajánlat csak az első jele annak, hogy mit válthat ki az Európai Központi Bank (ECB) hamarosan beinduló vállalati kötvényvásárlási programja - vélik szakértők. A Reuters szerint ugyanis a felvásárlás finanszírozásába akár közvetlenül is beszállhat az ECB, úgy hogy megvásárolja az akvizícióhoz pénzügyi alapot teremtő, Bayer által kibocsátott kötvényeket.
Az ECB évek óta különböző, többek között kvantitatív lazítási eszközökkel is harcol az eurózóna lanyha gazdasági fellendülésének erősítéséért, s a defláció ellen. A hamarosan útjára induló újabb programban már nem csak államok által kibocsátott kötvényeket, de vállalati kötvényeket is vásárol. A feltételek között szerepel, hogy a kötvény kibocsátójának hitelbesorolása a befektetési kategóriába essen a nagy hitelminősítőknél, ne legyenek bankok, s székhelyük az eurózónában legyen, a kötvény euróban legyen denominált és néhány technikai jellegű feltételnek eleget tegyen.
A Reuters szerint így elméletileg elképzelhető, hogy a Bayer által az akvizíció finanszírozására kibocsátandó kötvényeket közvetlenül is az ECB fogja megvásárolni.
A cél szentesíti az eszközt
Nagyon érdekes lesz megfigyelni, hogy a kibocsátott kötvények mekkora része köt ki végül a jegybanknál - írták a Unicredit elemzői.
Bár az ECB célja nem az, hogy ilyen típusú akciókat finanszírozzon programjával, azonban ha ezt tenné, azzal is közelebb kerülhetne céljai eléréséhez - mondta a hírügynökségnek egy jegybanki forrás. Az iparági konszolidációkkal ugyanis egy-egy szektor hatékonyabbá is válhat, s a részvénypiac is új lendületet kaphat a program következtében: Ráadásul végső soron ha egy ilyen kibocsátás során a befolyó összeget dollárra váltja a kibocsátó, hogy külföldi akvizíciót finanszírozzon, az gyengíti az eurót, ami szintén segítheti az ECB céljainak elérését.
A Bayer jelenleg a három nagy hitelminősítő mindegyikénél a befektetési kategóriában van, azonban mindhárom jelezte, hogy a Monsanto ajánlat nyomán felülvizsgálják a besorolást. A Moody's szerint a Monsanto megvásárlása akár több fokozattal is ronthatja a Bayer hitelbesorolását, azonban még ez sem eredményezné azt, hogy kiesne a befektetésre ajánlott kategóriából.
Barnaby Martin, a Bank of America Merrill Lynch hitelstratégája a CNBC-nek nyilatkozva már korábban úgy vélte, hogy az ECB kötvényvásárlási programjának a leglogikusabb következménye az európai vállalatok hitelfelvételi kedvének növekedése és a vállalatfelvásárlások piacának felpörgése lehet. Ő annyira optimista a hatásokkal kapcsolatban, hogy úgy véli, az ECB lerakja az alapjait annak, hogy az európai cégek felvásárolják a világot.
Határ a csillagos ég
Mindenesetre van hova fejlődnie az európai cégeknek eladósodottság terén, mér ha ez az igazi cél. A nagy európai cégek átlagos adósság/nyereség hányadosa három körüli, ami jelentősen elmarad az Egyesült Államokban megszokottól - emelik ki a UBS Wealth Management szakértői.
A Bank of America Merrill Lynch szakértői szerint június 6-ra várható, hogy beindul az ECb kötvényvásárlási programja. Ennek köszönhetően előrejelzéseik szerint az ECB mérlegfőösszege hamarosan olyan nagyra hízik, amire még nem volt példa, s 2017-re nagyobb lehet, mint a Fed 4500 milliárd dolláros mérlegfőösszege.
S mi a határ? Hát a csillagos ég - legalábbis a BofA elemzője szerint. Példaként a svájci jegybankot hozza fel, amely a frank gyengítése érdekében mérlegfőösszegét már az egy éves svájci GDP összege közelébe tornázta fel. Az eurózóna éves GDP-je pedig meghaladja a jegybank mérlegfőösszegének a háromszorosát is.
Érkeznek a potyautasok
Az elemző szerint egyébként lehetnek mellékhatásai az ECB programjának, bár iagz, ezek is segíthetik az euró gyengülését. Nevezetesen az, hogy abba becsatlakozhatnak olyan feltörekvő piaci nagyvállalatok is, amelyek jelentős érdekeltségekkel rendelkeznek az Európai Unióban. Ezek számára vonzó lehet alacsony hozamok mellett euróban denominált kötvényeket kibocsátani, mivel ezek várhatóan alacsonyabb hozam mellett kelnek el, mint közvetlenül kibocsátott kötvényeik (azaz kevesebb kamatot kell utánuk fizetniük).
Sőt, mivel ezek jellemzően csak magasabb költséggel kapnak hitelt, mint fejlett piaci társaik, ezért nekik még magasabb hozam mellett is érdemes lehet beszállniuk erre a piacra, mint fejlett piaci társaiknak. Így a BofA szerint nem lenne meglepő, ha hamarosan számos ismert feltörekvő piaci cég neve is megjelenne az ECB vásárlási listáján. Erre a legesélyesebb szerintük például a Gazprom lehet, amelynek európai leányvállalataira, különösen, hogy nem pénzügyi cégről van szó, nem vonatkoznak az Oroszország ellenes szankciók.