A varsói székhelyű Frontex európai határőrizeti ügynökség átalakítási tervét Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke ismertette az Európai Parlament keddi strasbourgi plenáris ülésén. Az előterjesztés értelmében az eddigi rendszer helyett egy állandó part- és határőrizeti szervet hoznának létre. Ennek jogában állna átvenni az Európai Unió külső határainak őrizetét akkor is, ha valamely tagállam kormánya azt ellenzi. A brüsszeli bizottság jogköre lenne a határőrizeti egység telepítése egy adott határszakaszra, az új határrendészeti alakulat és parti őrség igazgatási testületének ajánlása alapján.

Az új ügynökség létszáma mintegy 1000 főből áll majd 2020 környékén (szemben a Frontex jelenlegi 400-as adatával), s emellett a tagállamok egyfajta gyorsreagálású készültségi erőként további legalább 1500 határőrt biztosítanak számára, akik szükség esetén néhány nap alatt mozgósíthatók és bevethetők lesznek. Az új szervezet költségvetése is majdnem háromszorosa lesz a jelenleginek (2020-ra 322 millió euró, szemben az ez évre eredetileg betervezett 114 millió euróval.)

Kapcsolódó

Az Európai Bizottság a schengeni határkódex módosítására is javaslatot tett annak érdekében, hogy mindenkit, az uniós állampolgárokat is ellenőrizzék a külső határokon. Mint Timmermans mondta, a külső határok ellenőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unió állampolgárai biztonságban érezzék magukat. Timmermans kifejtette, a tervezett biztonsági háló létrehozása elengedhetetlen, annak felhasználására azonban remélhetőleg soha nem fogunk rákényszerülni. Az alelnök elmondta, hogy a bizottság a jövő év elején új javaslatokkal fog előállni a dublini egyezmény tekintetében is.

A szerv létrehozása az előterjesztők szerint a schengeni rendszer megvédését és erősítését szolgálná. Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációügyi biztosa az ülésen hangsúlyozta: "a jelenlegi migrációs és biztonsági kihívások nem ismernek határokat, és valódi európai megközelítést igényelnek".

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke üdvözölte és a helyes irányba tett lépésként értékelte a tervet, mondván, hogy az uniónak képesnek kell lennie arra, hogy fellépjen, ha a tagállamok nem tudnak eleget tenni a kötelezettségeiknek. "Teljesen normális, hogy az EU közös eszközöket hoz létre a segítség és a beavatkozás céljából" - hangsúlyozta.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő felszólalásában üdvözölte, hogy a javaslat végre a külső határok védelmére összpontosít, ugyanakkor körültekintésre hívta fel a figyelmet a tagállami szuverenitás érzékeny kérdésében. "Mára világosság vált, amit a magyar kormány már augusztus óta mond: addig nem tudjuk megoldani a migrációs problémát Európán belül, amíg nem biztosítjuk a külső határainkat. És ez a feltétele annak is, hogy megóvjuk a schengeni rendszert, az unió legnagyobb vívmányát" - mondta.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció alelnöke, EP-képviselője írásban beadott hozzászólásában ugyancsak üdvözölte a kezdeményezést. Mint közölte, meggyőződése, hogy csak ezen a módon lehet elérni, hogy az unió külső határain mindenütt humánus, de eredményes módon valósuljon meg az érkezők ellenőrzése.

Sajtóhírek szerint Németország és Franciaország támogatja a kezdeményezést, míg például Lengyelország élesen ellenzi azt. Az elképzelés mindenesetre kényes kérdést, a nemzeti szuverenitás ügyét érinti: kötelezhető-e egy tagállam, hogy akarata ellenére egy külső erőt engedjen be saját területére? Az ódzkodó tagállamok megnyugtatására EU-tisztségviselők azzal érveltek, hogy a nemzeti kormányok megakadályozhatják a közös erő bevetését, feltéve, ha a lépést a tagállamok többsége is ellenzi.

Az Amnesty International nemzetközi jogvédő csoport óva intett attól, hogy az állandó határőrizeti szervezetet a migránsok és menekültek jogainak kárára hozzák létre.