Arra a következtetésre jutottunk, hogy a pénzügyi rendszerünket meg kell erősíteni - mondta Elena Salgado spanyol pénzügyminiszter riportereknek a lengyelországi Wroclawban tartott Ecofin ülést követően. Egyetértés volt abban, hogy a pénzügyi intézményeinknek hasznára válna, ha a Basel III követelményeknek megfelelően feltőkésítenénk őket, hogy minden eshetőségre felkészüljünk - fogalmazott Salgado.

Az egyezség azoban nem jelenti azt, hogy az európai bankok további nagy tőkeinjekciót kapnának állami pénzekből, sokkal inkább a júliusi stressztesztek eredményének nyugtázását - jegyzi meg a Reuters. A teszt 6 milliárd eurós finanszírozási hiányt mutatott ki, ami több befektető szerint könnyen magasabb lehet, ha a krízis elmélyül.

Ez az oka egyebek mellett annak, hogy amerikai pénzpiaci alapok egy esetleges görög csőd európai banki mérlegekre gyakorolt hatására gondolva vonakodnak dollárforrásokat biztosítani az öreg kontinens bankjainak jelenleg. A francia bankok olasz kitettsége és a BNP Paribas valamint a Credit Agricole görög kitettsége miatti permanens aggodalom a részvényárfolyamokra is nyomást gyakorolt az elmúlt időszakban. A Moody's a Credit Agricole-t és a Société Générale-t le is minősítette, a BNP Paribas esetében pedig kilátásba helyezte a leminősítést az előbb említettek miatt.

A svéd pénzügyminiszter, Anders Borg újságíróknak leszögezte az ülés után: az IMF világosan megmondta, az EU bankjait fel kell tőkésíteni.

A stressztesztekre vonatkozó irányelvek szerint a pénzintézeteknek, amennyiben szükséges, a teszt eredményének közlésétől számított három hónapon belül meg kell hozniuk a feltőkésítéshez szükséges intézkedéseket és lehetőleg a magánszektor bevonásával hat hónapon belül végre is kell hajtani a feltőkésítést.

"Látjuk, hogy korlátlan leikviditásra nyílt lehetőség" - mondta Salgado utalva az ECB, Fed és más fő jegybankok múlt heti közös, dollárlikviditást biztosító fellépésére. "...Ez azonban csak rövid időre szól és a helyzet nem optimális" - tette hozzá.

A Reuters tudósítása szerint más viszont miniszterek megpróbálták a bankok bajait bagatellizálni. Az eurócsoport elnöke, Jean-Claude Juncker például úgy vélekedett, hogy az európai bankok általában véve stabilak. A luxemburgi pénzügyminiszter, Luc Frieden pedig úgy fogalmazott, hogy minden eszköz megvan arra, hogy a pénzügyi rendszer megfelelő működését biztosítsák.

A találkozóról szóló jelentések azonban azt jelezték, hogy az európai bankszektor igenis hitelválsággal szembesülhet. "Negatív visszacsatolás alakulhat ki a pénzügyi és a reál szektorok között, amelynél fogva finanszírozási problémák és bankoktól való idegenkedés a pénzintézeteknél romboló hatású tőkeáttétel-leépülést eredményezhet, ami hitelválságot idézhet elő, egyes tagállamokban a gazdasági fellendülésre és a banki eszközök hitelminősítésére is hatást gyakorolva". A szuverén adósság, a banki források és a negatív gazdasági növekedés között kialakuló ördögi kör kockázata következésképpen már látható, egy olyan időszakban, amikor a mozgástér lényegesen szűkebb, mint 2008-09-ben volt - áll az egyik dokumentumban.

A pénzügyi tranzakciókra kivetett adók is napirendre kerültek, ám a belső piacokért felelős biztos, Michael Barnier úgy fogalmazott a találkozó után, hogy az adóról nincs közös álláspont, a vita még csak most kezdődött, ezért döntés sincs.