Az elmúlt hetekben Görögország és Puerto Rico vonta magára azzal a figyelmet, hogy elérkezett az államcsőd határára. A CNBC szakírói úgy látták, érdemes áttekinteni, mi történik amikor egy ország átlépi ezt a küszöböt. Összeállítottak egy tízes listát annak alapján, hogy melyik állam mennyivel maradt adós hitelezőinek. A kétes értékű első helyet Görögország érdemelte ki három évvel ezelőtti bedőlésével, amikor 261 milliárd dollárt nem tudott törleszteni.

Több olyan ország szerepel a sorban, amely újra és újra visszacsúszik az eladósodás mocsarába. Az egyik viszonylag jó ismert példa Argentína, amely esetén részben egymást szülik a csődök. A tangó őshazája más latin-amerikai országokat is magával rántott. Néhány látványos összeomlás, például Ciprus 2013. márciusi fizetésképtelenné válása lecsúszott a listáról, mert 1,3 milliárd dolláros értékével nem fért bele az első tízbe. Argentína legutóbbi, 2014-es csődje azért hiányzik, mert senki sem tudja pontosan mekkora adósságot érint.

Ecuador, 2008. december, 3,2 Mrd dollár

Előfordul, hogy egy állam képes lenne törleszteni tartozásait, de vezetősége úgy dönt, hogy nem megtagadja ezt. Ecuador baloldali kormánya ezt tette 2008-ban, bejelentve, hogy illegálisnak, illegitimnek tartja a 2012-ben és 2030-ban lejáró kötvényeket, s ezért nem fizeti ki ezek értékét. A dolog sajátos vonása, hogy a Moody's szerint akkor következett be az államcsőd, amikor az ország gazdasága viszonylag jó állapotban volt.

A kormány döntése ideológiai, politikai megfontolásokon alapult. Semmi köze nem volt ahhoz, hogy az ország fizetőképes állapotban volt-e vagy sem - írta a hitelminősítő jelentésében. Így a csőd inkább a törlesztési hajlandóság hiányát, mintsem a képesség hiányát mutatja.

Peru, 2000. szeptember, 4,9 Mrd dollár

A latin-amerikai országok működésének megszokott része az államcsőd, legalábbis erre utal, hogy négyen szerepelnek a tízes listán a közép- és dél-amerikai kontinensről. Peru ugyanazzal a "keselyű alappal" járta meg, mint Argentína. Az Elliott Management Corporation bevásárolt a kötvényeikből, amikor azok olcsók voltak. Amikor kormányaik bejelentették a fizetésképtelenséget, bíróságon támadta meg követelései lefaragását, és nyert. Ezzel érdemelte ki az előbbi jelzőt az argentin államfőtől.

Peru úgynevezett Brady-kötvényeket bukott el, amelyekkel bajban lévő országokon akartak segíteni. Az egyik korábbi amerikai pénzügyminiszterről elkeresztelt papírokkal a drága kereskedelmi bankhiteleket lehetett lecserélni. Két fő előnyük volt. Az egyik, hogy a követelést kereskedhető termékké tették, a másik, hogy állami garanciák álltak mögöttük. A Brady-kötvények mögött jellemzően az amerikai állam által kibocsátott, speciális, hosszú futamidejű államkötvény állt, amelyet a bajba jutott országok a devizatartalékukból, illetve a nemzetközi pénzügyi szervezetek által nyújtott hitelekből vásárolhatták meg.

Peru végül a csődvédelem 30 napos ideje alatt rendezni tudta fizetési problémáit. Az Elliott-tal több millió dolláros megállapodást kötött, ami lehetővé tette, hogy kifizesse a Brady-kötvények kamatait.

Uruguay, 2003. március, 5,7 Mrd dollár

A 2001-es argentin adósságválság hatásainak tovagyűrűzése devizaválságot okozott a szomszédos Uruguayban, amelynek adóssága egyébként 1997 és 2002 között a befektetésre ajánlott kategóriában szerepelt a Moody'snál. Az ország teljes adósságállománya elérte a GDP 100 százalékát, 11 milliárd dollárt, ami odavezetett, hogy megtagadták a 2003-ban és 2004-ben lejáró állampapírok törlesztését.

A helyzet rendezése érdekében az uruguayi hatóságok adósságcserét hajtottak végre 2003 áprilisában. A régi kötvényeket újakra váltották, így növelve meg a tartozások átlagos futamidejét. Ezzel egyidejűleg nem faragták le az adósság összegének egy részét. Az akciót májusig lezárták, a hitelezők nagy része szívesen részt vett benne.

Ecuador, 1999. augusztus, 6,6 Mrd dollár

Ecuador először 1999-ben került bajba a Brady-kötvényekkel - a listán nagyobb összege miatt került ez előrébb -, amikor a papírok közel felének kamatát nem tudta fizetni. amerikai segítséggel újra tudták tárgyalni egymilliárd dollárnyi tartozás kifizetését a Párizsi Kulb névre keresztelt hitelezői csoporttal. Az adósság 98 százalékát új kötvényekre cserélték.

Jamaica, 2010. február, 7,9 Mrd dollár

A korábbi brit gyarmat akkor ment csődbe, amikor adóssága elérte GDP-je négyszeresét. Az ezt követő adósságcserében a belső adósságot a GDP 60 százalékán írták jóvá. Ez 400 milliárd jamaikai dollárt (hatmilliárd USA-dollár) jelentett. Az ország ma is küszködik adósságával, a költségvetési bevételek harmadát kell a tartozások kamatainak törlesztésére fordítaniuk.

Jamaica, 2013. február, 9,1 Mrd dollár

Jamaica három éven belül kétszer vált fizetésképtelenné. A hatóságok februárban 91 millió dollárnyi hazai kézben lévő kötvény átváltását jelentették be. Ez volt a kormány 2012 végén esedékes hiteltörlesztésének nagyjából fele. Összesen 25 állampapírt helyettesítettek újakkal, amelyek lejárata három-öt évvel hosszabb volt és alacsonyabb hozamot ígértek a tulajdonosaiknak.

Görögország, 2012. december, 42 Mrd dollár

Görögország ugyanennek az évnek a márciusában tagadta meg - nemzetközi felügyelet és segítség mellett - 261 milliárd dollárnyi adóssága visszafizetését, majd ezt követően decemberben nyomott áru állampapír-visszavásárlási akciót indított. A Moody's értékelése szerint ez egyenértékű volt 42 milliárd dollárnyi papír törlesztésének elmulasztásával. Az akciónak köszönhetően 5,8 százalékkal csökkentek a görög adósságok, a GDP-hez viszonyított arányuk pedig 10 százalékponttal zsugorodott.

Ugyanakkor az ország adósságai továbbra is igen magasak - ez vezetett el oda, hogy június végén megtagadta 1,6 milliárd eurónyi (1,8 milliárd dollár) tartozás visszafizetését az IMF-nek. Ilyen csúfságot utoljára Zimbabwe tett a nemzetközi szervezettel 2001-ben. Ugyanakkor a Valutaalap nem illeti a fizetésképtelenség szóval az elmulasztott törlesztést, ehelyett fizetési hátralékról beszél.

Oroszország, 1998. augusztus, 73 Mrd dollár

Ez az év egész sorozatot hozott az államcsődökben. Oroszország mellett, Pakisztán, Ukrajna és Venezuela is fizetésképtelenné vált. A háttérben részben a világgazdaság lehűlése, lassulása, részben az 1997-es ázsiai valutaválság hátramaradt hatása állt. Ez annak ellenére igaz, hogy az utóbbi egyik bedőlt államot sem érintette közvetlenül. Oroszország 1998-ban rekordot döntött csődjének összegével.

Az orosz társadalom az állam megroggyanása mellett deviza-, bank- és költségvetési válsággal is szembesült, amelyek hátterében az olaj és a nyersanyagok áresése állt. Az elmúlt év második fele óta ugyanezekkel a csapásokkal kell megküzdeniük az oroszoknak.

Argentína, 2001. november, 82 Mrd dollár

Az argentin államcsőd minden bizonnyal azért vált "legendássá", mert a világsajtót bejárták a bankok előtt tolongó, kétségbeesett emberek, továbbá az ország néhány hónap alatt több államfőt is elfogyasztott. Az argentin vezetés éppen azon dolgozott, hogy befejezzen számos csereüzletet, amelyekkel elfedhették volna több kötvény visszafizethetetlenné válását, amikor beütött a katasztrófa. A befektetők egyes becslések szerint elvesztették az argentin állampapírokban lévő tőkéjük 65 százalékát.

Az összeomlást megelőzően a kormány jókora adósságot halmozott fel és az IMF megtagadta egy előleg átutalását, amelyre Argentína a korábban kialkudott megállapodás alapján számított. A válság hátterében elsősorban az állt, hogy az infláció megfékezése és a kiszámítható devizaárfolyam érdekében 1989-ben egy az egyben az dollárhoz kötötték a peso árfolyamát.

Ez túlértékeltté tette az utóbbit, annak minden káros következményével. Az emberek azért rohanták meg a bankokat, hogy még a nemzeti valuta leértékelése előtt, az egy az egyes árfolyamon dollárra váltsák pénzüket.

Görögország, 2012. március, 261 Mrd dollár

Görögország 2012. eleji csődje annak ellenére vezeti a listát, hogy az EU és az IMF óriási pénzügyi támogatással próbálta kimosni az országot a 2009 végén kirobbant adósságválságból. Ekkor jelentette be a néhány hónappal korábban hatalomra került kormány, hogy elődei több mint egy évtizeden át meghamisították a költségvetési és adósságadatokat, ezért az előbbi hiánya jóval magasabb a bevallottnál.

Két évvel később a második EU-IMF segélycsomag részeként a görög adósságok magánhitelezőit - bankokat, befektetési alapokat - arra biztatták, hogy menjenek bele a kezükben lévő kötvények lecserélésébe. Ennek eredményeként a Moody's becslése szerint elvesztették követeléseik 70 százalékát. Papíron azt történt, hogy minden eredeti értékén 1000 eurónyi (mai árfolyamon 1100 dollár) tartozást lecseréltek a görög kormány által kibocsátott 315 eurónyi állampapírra, 150 eurónyi követelésre az eurózóna ideiglenes biztonsági alapjával (EFSF) szemben, illetve 315 eurónyi olyan értékpapírra, amelynek beváltását a GDP alakulásához kötötték.

A görög államadósság ennek ellenére a GDP 180 százalékára emelkedett. A szavazók a 2015. július eleji referendumon világossá tették, hogy nem óhajtják visszafizetni a tartozások nagyját, mert megítélésük szerint túl nagy személyes áldozatot kellene hozniuk ezért.