Különös képpel kezdi a félig lerombolt Damaszkuszból riportját a Bloomberg. A polgárháborúba süllyedt Szíria fővárosának operaházában szépen öltözött emberek, fiatalabbak és idősebbek hallgatják az arab szerelmes dalokból összeállított műsort. Azért jöttünk ide, hogy egy kis időre kizárjuk a külvilágot az életünkből - mondja egy 52 éves néző.
Van miről megfeledkezni - folytatódik a riport. Az élelmiszerárak az égbe szöktek a véres konfliktus elmúlt öt évében, a munkanélküliségi ráta 50 százalék felett van, a családok egyik napról a másikra élnek. Sokan nem tehetnek mást, mint szó szerint a családi ezüst eladásából szerzett pénzből próbálnak talpon maradni.
Mintha működne
A kormány másként kezeli az 1300 férőhelyes operaházat. Bassár el-Aszad államfő rezsimje ennek életben tartásával próbálja bizonyítani, hogy az állam (intézményei) működnek. Az orosz és iráni pénzügyi és katonai támogatással fenntartott kormány alacsonyan tartja az egyébként angolul Assad House for Culture and Arts névre keresztelt központ jegyárait. Egy belépő ára mindössze 200 forintnak megfelelő összeg.
Az állam teljesíti minden kötelességét - mondja Ali Haidar nemzeti megbékélési miniszter. A nyugati hatalmak bukott államként akarják beállítani Szíriát, ám minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ez ne történhessen meg.
Viszonylagos nyugalom
Damaszkuszban iskolás gyerekek százai haltak meg a lázadók ágyúzása miatt, miközben a kormány harci gépei a város külső peremét bombázták, hasonló eredménnyel. A Bejrútba vezető úton érkezők azonban a város viszonylag érintetlen részével találkoznak. A főváros egyelőre elkerülte Homs vagy Aleppo sorsát, amelyek teljesen elpusztultak.
A szír fővárosban a háború előtt hárommillióan laktak, ami a főként szunnita menekültek érkezése miatt a duplájára nőtt. A február 27-én életbe lépett tűzszünet nyomán a gyerekek kimerészkedtek az utcára játszani, a mozik friss hollywoodi filmeket játszanak, kinyitottak a kávézók és a piacok. Az emberek azonban hasonlóan az elmúlt időszakhoz most sem látnak húst vagy gyümölcsöt.
Nulláról kell indulni
A mostani viszonylagos nyugalom ellenére a rombolástól nagyon hosszú út vezet majd a korábbi viszonyok helyreállításáig. A minimálbér jelenleg 20 ezer szíriai font, kicsit több mint 40 amerikai dollár (11 200 forint). A hazai deviza értéke tizedére esett, az árfolyam 47 szíriai font/dollárról 450-re gyengült.
A gazdaság olyan súlyos károkat szenvedett, hogy a következő tíz évben 180 milliárd dollárt (a magyar GDP nagyjából másfélszeresét) kellene rákölteni csak azért, hogy elérje háború előtti szintjét - mondja az ENSZ Nyugat-ázsiai Gazdasági és Szociális Bizottságának titkára, Abdallah al-Dardari. A korábbi éves GDP egyébként a magyar fele, 60 milliárd dollár volt.
Elveszett ország
A károkat jelzi, hogy az ország 4,7 millió lakásának fele megsemmisült. Ez azt jelenti, hogy a következő évtizedben évente 300 ezer otthont kellene építeni a hiány pótolásához. (Magyarországon a legjobb években 40 ezer körüli lakás épült, ami nyolcezerre csökkent. Az előbbi éves mennyiség biztosíthatná, hogy 100 év alatt megújuljon a négymilliós lakásállomány - a szerk.)
Szíria elvesztett öt évet modern történetéből és 30-40 évet társadalma fejlődéséből - fogalmaz al-Dardari.
A háború előtt 23 millió lakosú ország sorsát az arab tavasz idején megrendült más államokéval összehasonlítva így fogalmaz Paul Salem, a washingtoni Middle East Institute elnökhelyettese. Tunéziában és Egyiptomban elbuktak a diktátorok, miközben az országok túlélték a válságot. Szíriában a diktátor túlélte a forradalmat, miközben az állam összeomlott.