Az athéni kormánynak nagy engedményeket kell tennie ahhoz, hogy az eurótagállamok és a Nemzetközi Valutalap folytassa Görögország hitelezését, de a görögök kilépése az eurózónából fel sem merülhet - fogalmazott Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke a Reuters tudósítása szerint. Az hírügynökség szerint csütörtök óta az EB, az Európai Központi Bank és az IMF egy "köztes megállapodásról" tárgyal Athénnal.

A nyugdíjreformmal és a munkaerőpiac átalakításával kapcsolatos véleménykülönbségek egyre kritikusabb szerepet játszanak az egyeztetésekben, ugyanis ezek azok a területek, amelyeken áthidalhatatlannak látszanak a felek ellentétei. Juncker a belgiumi Leuven városának egyetemén úgy fogalmazott, hogy "Görögországnak nagy lépéseket kell tennie felénk, amire nekünk ennek megfelelő választ kell adnunk". A görögöknek szerinte nincs más alternatívájuk, mint hogy mindent megtegyenek az euró megtartásáért.

Mindenkinek meg kell értenie, hogy az európai monetáris unió visszafordíthatatlan, azaz ha egyszer egy állam csatlakozott ehhez, nem léphet ki. Ezért a Grexit nem szerepel a jelenlegi helyzet megoldási lehetőségek között - folytatta fejtegetését. Ha Görögország elhagyná az eurózónát "az angolszász világ" mindent megpróbálna, hogy szétszakítsa a közös európai valuta övezetét - mondta Juncker, ami meglehetősen durva beszólás Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak.

Bármi áron maradnának

Eközben a legutóbbi görögországi közvélemény-kutatásból már az derült ki, hogy az emberek többsége azon az áron is meg akarja tartani az eurót, hogy az országot finanszírozó donorok megszorításokhoz kötik további hiteleik folyósítását. Arra az egyszerű kérdésre, hogy országuk az eurózóna tagja maradjon-e, a megkérdezettek több mint kétharmada igennel felelt, és csak 27 százaléka részesítené előnyben a drachma visszatérését.

Ennél valamivel kisebb többségük, 55 százalékuk véli úgy, hogy akkor is ki kellene tartani az euró mellett, ha a kormánynak ezért cserébe újabb - nyilván kemény feltételekhez kötött - hitelmegállapodást kellene aláírnia az EU-val és az IMF-fel. Ezt az opciót már a válaszadók 35 százaléka utasította el. A felmérést a Macedóniai Egyetem készítette a Skay TV megbízásából.

Nem mindenki mindenáron

A második kérdésre adott válaszok meglehetősen eltérően alakulnak a pártok szavazói körében. A kormánykoalíció nagyobb politikai ereje, a radikális baloldali Sziriza támogatóinak csak 34 százaléka támogatja az eurót, ha azért újabb áldozatot kell hozni, miközben 58 százalékuk ez esetben inkább visszatérne a drachmához.

A kisebb koalíciós partner, a nacionalista Független Görögök esetén 37,5 százalék az mindenáron eurót akaró szavazók aránya. A legnagyobb ellenzéki pártnál, a jobbközép Új Demokráciánál 95,5, a balközép Paszoknál 90, az alternatív baloldali To Potaminál 83,5, a szélsőséges jobboldali Arany Hajnalnál 58,5, a kommunista pártnál mindössze 6 százalék ez az arány.