Az adósság kezelése szempontjából a világ nagy részén javulás mutatkozik, sok ország jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy a teljes adósságát egy erős gazdaság megalapozásához szükséges szintre csökkentse. Az IMF szerint a fejlett gazdaságokban a GDP arányos adósság 0,75 százalékkal esett, mind bruttó, mind ciklikusan kiigazított értékek alapján, és a nemzetközi szervezet szerint idén gyorsabb ütemben tovább csökken. Mindez a fokozatosan javuló külső környezet mellett a 2009-ben a kiadások kontroll alatt tartása érdekében a kormányok által tett összehangolt erőfeszítéseinek köszönhető - jegyzi meg az elemzés, amely azt is hozzáteszi, hogy a globális növekedés 2013-ban 3,3 százalék lehet.
A deficitek prudens szintekre hozása hosszú távú kihívást jelent, de sikeresen végrehajtható - véli a valutaalap jelentése. Az adósságráták csökkennek vagy stabilizálódnak a fejlett gazdaságok kétharmadában, a fennmaradó egyharmadban - ami a globális GDP-nek mintegy 40 százalékát képviseli - pedig további kiigazítási erőfeszítésekre lesz szükség - állapítja meg az IMF. Néhány - főleg piaci nyomás alatt lévő európai országban - az adósságráták várhatóan csak 2014 után tetőznek - ez a helyzet Franciaország, Olaszország és Spanyolország esetében.
Kockázatok Japánban és az USA-ban
A Pénzügyi Monitor megjegyzi, hogy az USA-nál és Japánnál a hiteles közép- és hosszú távú konszolidációs terv hiánya kockázatot jelent. Japánban a gazdaságösztönző csomag és a társadalombiztosítási kiadások miatt a hiány mértéke a fejlett gazdaságokban tapasztalható hiányszint kétszeresén ragadhat. Az USA esetében pedig a szociális rendszer reformjában még nem sikerült dűlőre jutni, úgy ahogy a kiadások kontroll alatt tartásához szükséges intézkedésekben sem.
Sok államnak jelentős szufficitet kellene elérnie az elsődleges egyenlegében, és ezt huzamosabb ideig fenn is tartani. Ez nehéznek bizonyulhat, de erre nincs gyors alternatív megoldás - véli Carlo Cottarelli, az IMF pénzügyi részlegének vezetője.
Olyan intézményi reformok, mint a fiskális szabályok, független felügyeleti szervek és közép távú kiadási keretszabályozások, megalapozhatják a pénzügyi kiigazító csomagok hitelességét és azok politikai elfogadottságát - hangsúlyozza az IMF. Erre példaként Írország és Portugália példáját említi a jelentés, ahol a kormányzati kiadásokra vezettek be korlátot, illetve az Európában elindított a fiskális fegyelem erősítését célzó reformokat.
A fetörekvők és fejlődők jobban állnak
A feltörekvő piacokon és a fejlődő országokban az eladósodottság mértéke kedvezőbb képet mutat, részben a relatíve alacsony adósságszinteknek, az alacsony kamatokkal társuló deficitnek és a növekvő gazdaságoknak köszönhetően. Ilyen feltételek mellett több feltörekvő gazdaságnak lehetősége nyílt arra, hogy a fikális kiigazító intézkedéseit szüneteltesse. Mindezek ellenére az IMF jelentése arra figyelmeztet, hogy az olyan közép távú nyomás miatt, ami az infrastruktúrából, vagy az öregedő társadalmi problémák miatti kiadásokból adódik, ezekben az országokban is szükségessé válik a jövőben a költségvetéssel kapcsolatos óvatos döntések adoptálása.