A német kormány azt javasolja a parlamentnek, hogy járuljon hozzá a palagáz-kitermelést előkészítő feltárások, kutatófúrások megkezdéséhez. Az erről szóló törvénytervezet igyekszik kiküszöbölni a rétegrepesztéses technológia ismert környezetvédelmi kockázatait. Egyebek mellett megtiltja a fúrásokat az ivóvízkutat környezetében - ezzel Németország területének 14 százalékát zárja ki a feltárásokból. További előírás, hogy minden egyes projekt előtt környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. Nagy-Britanniában nemrég engedélyezték a próbafúrások felújítását, miután korábban kisebb földrengést okozott a technológia alkalmazása.
A konzervatív kormánykoalíció ellenzékét, a szociáldemokratákat és a zöldeket azonban nem fogják meghatni a környezetvédelmi biztosítékok, ez a két párt ugyanis fenn kívánja tartani a palagáz-moratóríumot mindaddig, amíg nem találnak ki kevésbé kockázatos kitermelési technológiát. A kérdés az egyik legforróbb témája lehet a szeptember 22-én esedékes országgyűlési választási kampánynak.
A német ipari lobbi erősen támogatja a palagázfeltárásokat, szakértőik az USA-ra mutogatnak, amelynek feldolgozóipari cégei az olcsó palagázra alapozva pörgetik fel termelésüket. Más szóval az energiahordozó megszerzésére a német cégek versenyképességének megőrzéséhez is szükség lehet. A német politikai erők a 2011-es fukusimai baleset után egyhangúlag úgy döntöttek, hogy 2022-ig leállítják az ország összes atomerőművét.
Becslések szerint Németország alatt 2300 billiárd köbméter palagáz található, miközben az ország évente 86 milliárd köbmétert használ fel. Az utóbbi felét Oroszországból importálják. Ugyanakkor Németország a zöld energia felhasználásában is élen jár.