Miközben az amerikai és az európai inflációs folyamatok egyaránt megnyugtatók, hisz folyamatosan csökkenő értéket mutatnak, az amerikai állampapírok hozama a tavaszi hónapok óta emelkedik. Most augusztus során a folyamat felgyorsult, és sikerült is elérni a 16 éve nem látott magas értékeket. A 10 éves amerikai államkötvény hozama közel 4,40 százalékig nőtt, a 2 éves papíré 5 százalék feletti.

Alacsonyabb infláció, magasabb kamat

Önmagukban elsőre nem tűnnek olyan nagyon magasnak ezek az értékek, különösen, ha a magyar állampapírokkal vetjük össze, azonban a zajló és várható amerikai és világgazdasági folyamatok tükrében mégis feljebb vannak, mint várható lenne. Ráadásul az eurózónás országok hozamai lényegesen alacsonyabbak: a német 10 éves kötvényé 2,66 százalék, a francia papíré 3,18 százalék, de még az erősen eladósodott Olaszországé is csak 4,30 százalék.

Ha figyelembe vesszük, hogy Európát sokkal erősebben érintette a tavalyi energiaválság, mint az USA-t, és az eurózóna átlagos inflációja is magasabb még, mint az amerikai adat, akkor végképp furcsának tűnik a dolog. Az egyetlen dolog, ami rövid távon indokolhatja az eltérést: a két jegybanki kamatszint közti különbség. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed esetén ez már 5,25 százalék, az Európai Központi Bank (EKB) esetében csak 3,75 százalék.

Túlzó várakozások?

Ezek azonban rövid távra vonatkozó kamatszintek, a hosszabb lejáratú állampapírok alapesetben gyakorlatilag a lejáratig hátralévő időszak átlagos jegybanki kamatszintjét árazzák. A kétéves amerikai papír esetében az azt a várakozást jelenti, hogy a következő két évben a Fed nem csökkenti érdemben a jelenlegi szint alá a kamatot, a 10 éves papír hozama pedig azt a várakozást tükrözi, hogy az időszak nagy részében lényegesen magasabb lesz a kamat, mint a jegybanki 2 százalékos inflációs cél.

Ezek túlzó várakozásnak tűnnek, miközben az amerikai infláció a maga 3 százalék körüli szintjével már aligha mondható problémásnak, ugyanakkor a befektetőket megzavarta a Fed kamatpolitikája és nyilatkozatai. Egyrészt korábban nem gondolták, hogy 5 százalékig, sőt, fölé kerül az alapkamat, most pedig az borzolja a kedélyeket, hogy a Fedtől idődről időre további kamatemelés lehetőségéről szóló nyilatkozatok látnak napvilágot.

Lemaradó jegybankot áraznak

A piac így azt kezdi árazni, hogy az inflációtól függetlenül is sokáig magasan maradhatnak a kamatok, ami önmagában nem logikus, de a piac emlékszik arra, hogy az infláció elszabadulásakor sokáig nem akarta elhinni a jegybank, hogy ténylegesen veszélyes és tartós inflációs folyamatok indultak el. Most sok befektető arra számíthat, hogy hasonló makacsság lesz tapasztalható: a Fed esetleg sokáig nem hisz az inflációs nyomás megszűnésében.

Az emelkedő állampapírhozamok elvileg más befektetési eszközök, különösen a részvények árfolyamát csökkentik, a gyakorlatban sokszor nem ilyen egyszerű a piaci reakció. Idén a részvénypiacok óriásit meneteltek, gyengülés az amerikai tőzsdéken csak augusztusban mutatkozott, ami bőven lehet a korábbi heves emelkedés korrekciója, de természetesen szerepet játszhat benne az állampapírok hozamemelkedése is.

Európai hatás, hazai alapkamat

Az eurózónás hozamokra egyáltalán nem volt hatással az amerikai hozamemelkedés, kérdés, hogy a magyar állampapírok hozamára hatással lehet-e. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendszeresen jelzi, hogy a nagy jegybankok monetáris politikáját is figyelembe veszi döntéseinél, így nem valószínű, hogy az itthoni alapkamat alacsonyabb legyen, vagy akárcsak elérje a a Fed kamatszintjét. Ennek egyelőre nincs sok jelentősége, mert a magyar alapkamat jelenleg 13 százalék, és jövőre már vélhetően jelentősen csökkenni fog, az 5-6 százalékos érték még igen messze van.

Magyar állampapírok

A hosszabb hozamokban ugyanakkor már megjelenhet a hatás, mivel a befektetők a magyar állampapírtól lényegesen magasabb hozamot várnak el, mint az amerikai szint. Ennek már lehet szerepe abban, hogy a július közepi 6,9 százalékról mostanra újra felszaladt 7,60 százalékig a magyar 10 éves állampapírhozam, és ugyanez a mozgás a román és lengyel 10 éves hozamoknál is jelentkezett.

A lakossági állampapíroknál nincs érdemi hatás, mivel a legnépszerűbb inflációkövető állampapír kamatát csak az infláció befolyásolja, a Bónusz állampapír kamata pedig a 3 hónapos diszkont kincstárjegyek hozamától függ, ezt pedig rövid futamidejük miatt a jegybanki kamatszint rövidtávú várható alakulása határozza meg. A lakossági papírok hozamait így nem érinti a folyamat, az intézményi papírok hozamemelkedése viszont növeli az államadósság finanszírozásának költségét.