Az Európai Unió 7,4 milliárd eurós támogatási csomagot nyújt Egyiptomnak és stratégiai kapcsolatot létesít vele. A döntő elérendő cél az Egyiptomból kiinduló, vagy az országon át zajló migráció megfékezése Európa felé, de emellett van egy cél, ami a 100 milliós ország tágabb környezetében mindenkinek fontos: az ország gazdaságának megmentése.

Összehangolt művelet

Ha Egyiptom gazdasági helyzete nagyon megrendülne, könnyen káosz alakulhatna ki, ami egy 100 milliós muszlim országban igen veszélyes, hisz megágyazhat a szélsőségek térnyerésének, jócskán bonyolítva a geopolitikai helyzetet. A kérdés annyira fontos lett, hogy az egyik legtehetősebb arab állam, az Emirátusok 30 milliárd eurót szánt szuverén alapjából Egyiptom gazdaságának fellendítésére, melynek első részletéből teljesítették az IMF feltételeit az egyiptomi font szabad átválthatóságára vonatkozóan. Ezt követően azonnal folyósított az IMF is, és most az EU is csatlakozott a hatalmas művelethez.

Három csapás

Az összegből 5 milliárd euró koncesszióshitelként működik különféle beruházásoknál, 600 millió euró közvetlen támogatás, melyből 200 millió a migráció problémájának kezelését szolgálja. A delegációban részt vevő Georgia Meloni olasz miniszterelnök szerint ez a legjobb megoldás a migráció fékezésére, a delegációnak még a görög, az osztrák és a belga miniszterelnök, valamint a ciprusi elnök volt még a tagja.

Egyiptom gazdaságát először az orosz-ukrán háború okozta gabonadrágulás viselte meg, majd ez végül megoldódott, de az országot már kivérezve érte a gázai háború, melynek hatására a turizmus, az ország gazdaságának egyik fontos eleme, hirtelen szint megszűnt. Ugyanekkora csapás a Szuezi-csatorna forgalmának csökkenése jemeni húszik hajók elleni terrorakciói miatt. A kettő együtt elapasztotta az ország devizabevételeit, így az import is akadozni kezdett: az állam kénytelen volt felfüggeszteni a szabad átváltást, hogy a kevés befolyó devizából fenntarthassa a létfontosságú importot, például a gabonáét.

Beruházások

Így kialakult értelemszerűen egy feketepiac, ahol az egyiptomi fontot jóval gyengébben váltották, ami az egyéb importtermékeket megdrágította, inflációt okozott, és kieső bevételek által az ország olyan lejtőre került, melyet rövid távon képtelenség máshogy orvosolni, mint külső pénzekkel, melyek jelentős része olyan beruházásokra megy, melyek devizatermelő képesség magas. Az emirátusi pénzek nem kis hányadából a Földközi-tenger partján akarják a turizmust fejleszteni, ahol egész éves szezonra számítanak, és elég messze van Gázától, ahol vélhetően amúgy is átmeneti az a szakasz, ami most a turistákat visszariasztja.

Fontos beruházások létesülnek még a Vörös-tenger és a Szuezi csatorna mentén, ahol az áthaladó hatalmas kereskedelmi hajóforgalom logikussá teszi, hogy kikötők, konténer átrakodó állomások, de akár feldolgozóipari üzemek és létesüljenek, hisz ezáltal a távolabbi termelés, összeszerelés lényegesen közelebb kerülhet az európai piacokhoz, ráadásul Egyiptom ezen részeiről már akadálytalanul jut tovább az áru Európa felé.

Rövid- és hosszabb távú gazdasági kibontakozás

Egyiptom így átvészeli a mostani időszakot, később vélhetően helyreáll a turizmus, hisz a gázai háború intenzív része véget ér, sőt, ha az új turisztikai beruházások elkészülnek és az ország politikailag és gazdaságilag stabil marad, akkor jócskán meg is növekedhet. A Jemen környékén zajló események, melyek a hajózást gátolják, vélhetően ugyancsak rendeződnek, hisz a világ nem hagyhatja annyiban, hogy terrorcsoportok gátolják a stratégiai nemzetközi áruforgalmat. Akkor újra beérkeznek a most kieső bevételek, később a beruházások termőre fordulása diverzifikálja a gazdaságot, az kevésbé lesz kitéve az ilyen jellegű sokkoknak.