Az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) Egészséges Elmék című havi felmérésének eredményei szerint az Egyesült Államok lakosainak közel 90 százaléka számolt be arról, hogy tartósan szorong az infláció miatt. 

Mivel az infláció 40 éves csúcsot döntött, az APA felméréséből az is kiderült, hogy az amerikaiak több mint fele aggódik a lehetséges jövedelemkiesés miatt, illetve négyből három ember már 2021-ben megkezdte a felkészülést a recesszióra.

A FinMasters megbízásából készült Az infláció hatása a mentális egészségre című jelentés szerint a válaszadók 67 százaléka a számlák kifizetését jelölte meg a stressz vezető forrásaként.

86 százalékuk aggódott amiatt, hogy ki tudja-e fizetni az élelmiszert. 24 százalék aggódott amiatt, hogy ki tudja-e fizetni az autója üzemanyagát. 76 százalékuk a lakhatási költségek miatt stresszelt. 7 százalékuk pedig a hitelkártya-adósságot jelölte meg a szorongás okaként.

Milyenek a hosszútávú hatások?

Az infláció csökkenti a már meglévő vagyon értékét is, így kiszámíthatatlannak tűnhet a holnap. A jövő tervezése, a takarékoskodás szinte elképzelhetetlen egy ilyen helyzetben, hiszen bármikor elértéktelenedhet a már megtakarított összeg, vagy megszűnhet az aktuális munkahely.

A tervek elúszása után súlyos depresszió is kialakulhat, a teljes kilátástalanság és a helyzet feletti kontroll érzésének hiánya hosszútávon akár társadalmakat taszíthat a szakadék szélére – írja a Medical Online.

A mentális egészséggel kapcsolatos statisztikák már 2020-ban is riasztóak voltak: a Carbonell és társai által végzett kutatás szerint világszerte mintegy 450 millió embernek van valamilyen mentális egészségi problémája, és várhatóan negyedük egész életében küzdeni fog a betegséggel, így a mentális egészségügyi piac 2020 és 2030 között további 16,5 százalékos éves növekedési ütemre számít.

A National Institute of Mental Health (NIMH) szerint a súlyos depresszió a termelékenység és a gazdaság tekintetében is csak tovább ronthat a helyzeten, ezt megerősítette a WHO egykori vezetője, Margaret Chan is. 

Mentális egészség Magyarországon

Itthon a nyolcadik leggyakoribb halálok az öngyilkosság, amelynek száma 2020-ban, a Covid idején 16 százalékkal nőtt: ez azt jelenti, hogy átlagosan naponta öten folyamodtak önkezűséghez, ebből 4 férfi és egy nő. Az Európai Unió tagállamai közül Magyarország az ötödik a legtöbb öngyilkosságot elkövető országok listáján, míg világszinten a 21. helyen áll.

Egy, a Magyar Pszichiátriai Társaság vándorgyűlésén bemutatott tanulmányból kiderült, hogy éves szinten a Magyarországon élő felnőttek 7,1 százaléka válik érintetté a depresszióban, amely tovább emelkedhet az infláció miatt.

Ez akár egy ördögi kör kezdetét is jelentheti: hazánkban évi 362 milliárd forint gazdasági terhet okoz a major depresszió, ezen felül pedig a betegséggel küzdők gyakran esnek ki a munkából, és szorulnak fekvőbeteg-ellátásra.

A statisztikák szerint Magyarországon a depresszióval küzdők hetente átlagosan 5,6 munkaórát veszítenek: ez olyannyira hatással van a termelékenységre, hogy a GDP 1 százalékát is érintheti. 

Mivel a depresszió nem csupán egyéni, hanem társadalmi probléma is, a megoldáshoz rendszerszemléletű megközelítésre van szükség: a Magyar Pszichiátriai Társaság szerint a legfontosabb a megelőzés, az edukáció, valamint az orvosi ellátás hatékonyságának fejlesztése, hogy ne csak a beteg, hanem az állam, és ezáltal a társadalom terheit is csökkenteni lehessen. 

Amennyiben a következő tüneteket érzékeli magán, mielőbb kérjen orvosi segítséget:

  • tartós szomorúság, öngyűlölet;
  • motivációvesztés;
  • negatív gondolkodásmód, a kilátástalanság érzése;
  • a koncentráció hiánya;
  • állandó fáradtság, szédülés, alvászavar;
  • önbántalmazás, öngyilkossági gondolatok. 

Ha bajban van, és segítségre van szüksége, hívja a 0-24-ben elérhető 116-123-as lelkisegély telefonszámot!

(Fogarasi Kitti)