Vladimir Drazenovic, a Nemzeti Influenza Referencia Központ munkatársa a portálnak elmondta: a járvány intenzitását illetően kivételes szezonról lehet beszélni. Ez nemcsak a fertőzöttek és a kórházi ellátásra szoruló betegek számában mutatkozik meg, hanem a vírus okozta halálozások számában is. Dubrovniktól Zágrábig tele vannak a kórházak. A halálos áldozatok 60 százalékban idősebb, krónikus betegek, 40 százalékban középkorúak és gyerekek.
Az esetek 97 százalékában a vírus A típusát, azon belül is 95 százalékban a H1N1 vírust, azaz a sertésinfluenzát mutatták ki. Az influenza dinamikusan változik, nagy valószínűséggel azért, mert a vírustörzs mutálódik, ugyanakkor addig nem tudják pontosan meghatározni, amíg erről elemzés nem készül a londoni laboratóriumi központban - magyarázta.
Mint mondta, január 22-én küldtek mintát a brit fővárosba, hogy kiderüljön, történik-e valami rendkívüli a Horvátországban tomboló influenzavírussal.
Horvátországban a hivatalos adatok szerint december óta csaknem 30 ezer influenzás beteget regisztráltak.
A horvát közegészségügyi intézet (HZJZ) a 2018/2019-es influenzaszezonra 350 ezer oltóanyagot rendelt, amely három hét alatt elfogyott, így decemberben már nem lehetett hozzájutni a vakcinához.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint a többi európai országban az influenzajárvány intenzitása alacsony vagy közepes, kivéve Romániát és Máltát.
Az influenza tünetei közé tartozik a magas láz, a végtagfájdalom, a fejfájás, valamint a kicsit később jelentkező légúti tünetek. Szövődménye lehet tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, szívelégtelenség, középfülgyulladás, asztmás roham, valamint vesekárosodás. Azok, akik védőoltás mellett kapják el a betegséget, könnyebben jutnak túl rajta, és a szövődmények kialakulására is kevesebb esélyük van.