Összességében Magyarország térsége és az eurózóna déli tagállamai nyernek legtöbbet az Európai Unió újonnan elfogadott mentőalapjából - állapította meg Bert Colijn, az ING közgazdásza egy újonnan kiadott elemzésben.

A legtöbb pénz az össztermékük arányában Horvátországnak, Bulgáriának és Görögországnak jut, ahol a meghatározott keret az adott országok GDP-jének 6 százalékát is meghaladja két évre vetítve. A nagyobb tagállamok esetében GDP-arányosan Spanyolország és Lengyelország 3,5, Olaszország 2,5, miközben Franciaország, Németország és Hollandia 1 százalékkal kell beérje.

Kapcsolódó

Magyarország a középmezőnyben van, a két éves periódusra nézve az ország GDP-jének 3 százaléka áll majd rendelkezésre.

Bonyolult a rendszer

Az Európai helyreállítási terv 750 milliárd eurót tartalmaz, nagyjából fele-fele arányban támogatás és hitelek formájában. A program eredményeként az Európai Unió egésze 2021-re a harmadik legnagyobb hitelfelvevő entitás lesz a legnagyobb tagállamok mellett.

A jóváhagyott összeg legnagyobb része, 70 százaléka 2021-ben és 2022-ben kerülhet az igénylő tagállamokhoz, a maradék 30 százalékot 2023-ban lehet elkölteni.

A keretnek a 70 százalékos szeletét a tagállamok népessége, illetve 2019-es gazdasági teljesítménye alapján osztják szét. Vagyis jövőre nem a Covid-19-válság hatásaira reagálva juthatnak a tagállamok támogatáshoz, hanem az azt megelőző gazdasági teljesítményük arányában.

Mindössze a fennmaradó 30 százalék 2023-as elosztásánál veszik figyelembe a covid-járvány tényleges hatásait, ekkor már a munkanélküliségi adatok lesznek a döntő szempont.

Bajos lehet az ütemezés

A különböző gazdaságmentő intézkedéseknél rendre felmerül, hogy az aktuális válságot kell kezelni, vagy a kilábalást kell majd segíteni, illetve megtalálni a két szempont között a varázslatos egyensúlyt.

Az Európai központi Bank (EKB) a maga eszközvásárlási programjában visszavette a vásárlást, amiről Christine Lagarde elnök azt mondta, tudatos döntést hoztak. Az EKB programja szándékosan fejnehéz, vagyis célzott volt, hogy az 1350 milliárd eurós keretből arányaiban minél hamarabb elköltsenek minél többet, a válság legrosszabb időszakában. Azonban így is azzal számolnak, hogy a teljes összeget fel fogják használni, ha lassabb ütemben is.

Az EU kezdeményezése esetében Colijn pont azt rója fel kritikaként, hogy csak 2021-ben indul be az érdemi költés. Ez kifejezetten pozitív löket is lehet, ami felgyorsítja a majdani kilábalást. Ehhez viszont az kell, hogy legyen kilábalás, amire semmi garancia nincs, sőt, jelenleg épp a második hullám veszélyeire készül Európa is.

Az ING szerint ennek fényében kell nézni az alapot. Mindenképp jelentős összegről van szó, noha az egyes tagállamok nagyon kevés kivételtől eltekintve GDP-arányosan saját maguk többet költenek a gazdaságuk megtámogatására. Egyben erős szolidaritási üzenete is van a kezdeményezésnek, lévén ilyen súlyú közös pénzügyi projektbe még nem vágtak bele eddig a tagállamok.

Viszont a teljes programnak az ütemezése, a késleltetett indulás felveti annak is a kockázatát, hogy hiába minden pozitív szándék, a kezdeményezés nem fogja tudni teljes egészében megvalósítania azokat a gazdasági célokat, amiket amúgy egy ekkorra összeggel és ilyen szerteágazó politika összefogással el lehetne érni.