Svájc, Szingapúr és Dánia lett a Német Iparszövetség (BDI) és a Roland Berger 2024-es gazdasági innovációs rangsorának első három helyezettje. Az innováció elengedhetetlen a fejlett gazdaságok versenyképességének megőrzéséhez, a növekedés előmozdításához, a jólét biztosításához és az olyan globális kihívások kezeléséhez, mint a szén-dioxid-mentesítés, az éghajlatváltozás és a világjárványok.

A rangsorban a korábbi évekhez hasonlóan idén is a kisebb nemzetek állnak az élen. Svájc 71 ponttal továbbra is az első helyen áll, őt követi Szingapúr, amely három ponttal növelte pontszámát, és elérte a 68 pontot. Dánia szintén 68 pontot ért el, ezzel a világ egyik legdinamikusabb és leginnovatívabb országa.

Az ország lenyűgöző nyolc ponttal javította teljesítményét, és több kulcsfontosságú technológia, például az energiatechnológia és a biotechnológia terén is élen jár. Szingapúr és Dánia pozitív fejlődése közelebb hozta az első három országot egymáshoz, míg a köztük és a következő helyen álló országok – Svédország (58 pont), Írország (55) és Finnország (52) – között jelentősen nőtt a különbség.

Egyetlen nagy ipari ország sincs az első tízben

Több kisebb ország, köztük Belgium és Ausztria után az első nagy ipari ország a 11. helyen szerepel: Dél-Korea 44 ponttal. Szorosan mögötte következik Németország 43 ponttal (-2), a 10. helyről a 12. helyre esett vissza, az Egyesült Királyság pedig 42 ponttal (+1) a 13. helyen áll. Az Egyesült Államok 35 ponttal (-7) a 18. helyen áll, folytatva az innovációs kapacitás lassú, de folyamatos csökkenését, amely a 2000-es évek közepén kezdődött. E tendencia átmeneti stabilizálódását a Covid-19 világjárvány nagyrészt visszafordította.

  • A világjárvány Kínát is érintette. Kína az egyetlen olyan nagy gazdaság, amely az évek során rendkívül dinamikusan javította innovációs kapacitását, és következetesen feljebb lépett a rangsorban. Jelenleg a 25. helyen áll, megelőzve olyan országokat, mint Olaszország és Japán. A világjárvány és a kormány szigorú elszigetelő intézkedései azonban 2020 óta Kína innovációs indexének stagnálásához vezettek.
  • Japán a 28. helyen áll, a középmezőny alsó végén. Japán viszonylag gyenge teljesítménye az innovációs rangsorban nagyrészt olyan területeken mutatkozó gyengeségeknek köszönhető, mint a nemzetközi hálózatépítés, a tudományos teljesítmény, a munkaerő rendelkezésre állása, valamint a kutatás-fejlesztésbe történő kormányzati beruházások. Annak ellenére, hogy Japán erős teljesítményt nyújt a K+F tevékenységek, a szabadalmi bejelentések és a csúcstechnológia terén, ezek az erősségek nem elegendőek ahhoz, hogy jelentősen javítson az általános rangsoron.

A rangsor alsó helyeit hét feltörekvő gazdaság foglalja el, köztük az öt BRICS-ország közül négy (Brazília, Oroszország, India, Dél-Afrika), valamint Törökország, Mexikó és Indonézia. A 21 és 12 pont közötti mutatóértékekkel ezek az országok foglalják el a lista legalacsonyabb helyezéseit.

Van különbség

A kis országok gyakran erősen specializálódnak, a nagyobbak diverzifikáltabbak. Egy gazdaság mérete jelentősen befolyásolja tudományos és technológiai specializációját, és következésképpen innovációs tevékenységét.

„A kisebb országoknak specializálódniuk kell, hogy korlátozott erőforrásaikat és képességeiket hatékonyan összpontosíthassák. Ez lehetővé teszi számukra, hogy könnyebben kiemelkedjenek bizonyos területeken, amint azt Svájc, Szingapúr és Dánia esetében láthatjuk - olyan országok, amelyek tudományos intézményei a világ legjobbjai közé tartoznak. Iparágaik olyan területekre összpontosítanak, mint a gyógyszeripar, a biotechnológia, az elektronika és az automatizálás, ahol az új kutatások különösen fontosak” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere.