A jelenlegi reform nem védi meg a német állampolgárokat attól, hogy a nyugdíjuk csökkenjen 2050-től - hívta fel a figyelmet a Bundesbank egy hétfőn kiadott jelentésében a Bloomberg szerint. Azok az állampolgárok, akik nem az államilag támogatott magánbiztosítást választják, még hamarabb szembesülhetnek ezzel - tette hozzá a központi bank. Az alacsony kamatok viszont tovább csökkenthetik a rendelkezésre álló fedezetet. A német központi bank hétfőn közölte, hogy a nyugdíjrendszerre gyakorolt nyomást azzal lehetne valamelyest csökkenteni, ha a nyugdíjkorhatárt 69 évre emelnék 2060-ra.

Miközben magasabb befizetések elméletileg stabilizálhatják a kifizetéseket, az aktív járulékfizetőkre viszont nagyobb terhet helyezhetnek, a növekvő és magas befizetéseknek pedig a gazdasági fejlődésre is negatív hatással vannak. Ennek elkerülése végett a hivatalos nyugdíjkorhatárt is ehhez a helyzethez kellene igazítani.

Nagyobb átláthatóság kellene

A Bundesbank szerint a kormány terve, amelyben a nyugdíjkorhatárt 2030-ra 67 évre emelné és növekvő befizetéseket irányozna elő, nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a nyugdíjba vonulók és járulékbefizetők közötti olló nyílik. A növekvő élettartam ugyanis azt is jelenti, hogy a nyugdíjba vonulók hosszabb időn át kapják a nyugdíjaikat a nyugdíjalapból, a baby boomerek korosztályának - 2030 utáni - nyugdíjba vonulásával ráadásul az egy aktív dolgozóra eső eltartott nyugdíjasok száma is emelkedik, miközben a születési ráta alacsonyan marad.

A demográfiai változások miatt a járulékalapú nyugdíjrendszer minden paramétere nem tartható. A nyugdíjbiztosításokba vetett bizalom erősíthető, az időskori pénzügyi bizonytalanság viszont csökkenthető, amennyiben világossá teszik, hogy a nyugdíjkorhatár, a fedezetszintek és a járulékráták hogy változhatnak hosszú távon - hangsúlyozza a német jegybank.