A 13 országot tömörítő nemzetközi szervezet legfrissebb előrejelzése szerint idén átlagosan napi 94,18 millió hordó olajra lesz kereslet, ami 1,2 millió hordóval haladja meg a tavalyi szintet. A kínálat 95,13 milliárd hordóra várható, ez a mennyiség 950 ezer hordóval haladja meg a keresletet.
A nem OPEC-tag országok olajkitermelése idén naponta 740 ezer hordóval 56,4 millió hordóra csökken. Ezen belül az Egyesült Államokban 431 ezer hordóval 13,56 millió hordóra esik vissza a kitermelés szintje, a maradék pedig Kína, Mexikó, Nagy-Britannia, Kazahsztán és Kolumbia között oszlik meg.
Az OPEC-országok termelési szintje továbbra is növekszik, főleg Iránnak köszönhetően. Áprilisban az előző hónaphoz képest 188 ezer hordóval bővült a kitermelés, így naponta 32,44 millió hordó olajat hoztak fel a felszínre az OPEC országaiban, ami a globális kitermelés egyharmadának felel meg.
Amerika lemarad?
Az OPEC felhívta a figyelmet arra is, hogy a kereslet növekedése mellett a nem OPEC-tagállamok kitermelésének csökkenése már az egyensúly felé tereli a kereslet és a kínálat szintjét. Tavaly még napi 2,13 millió hordóval haladta meg a kitermelés szintje a keresletet, szemben az idén várható 950 ezer hordóval. A jövőbeni kitermelést erősen visszafogja majd, hogy az olajvállalatok - az alacsony olajárak következményeként - szerte a világban összesen évi 40 milliárd dollárral csökkentik beruházásaikat 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban, azaz megfelezik a 2012-14 között erre a célra szánt forrásokat.
A kőolaj világpiaci átlagára áprilisban hordónként 37,86 dollár volt, 9,3 százalékkal emelkedett márciushoz és 40 százalékkal az év eleji minimumokhoz. Az áremelkedésben nagy szerepet játszottak olyan tényezők, mint az amerikai nyersolajkitermelés csökkenésének gyorsulása, a dollár gyengülése, az olajszállítások akadozása és a kitermelés jelentős csökkenését valószínűsítő előrejelzések.