Emelte a tétet az a törvényjavaslat, amelyet az orosz kormány új "internetcárja" German Klimenko készít elő az online-szolgáltatások megadóztatásáról - derült ki a Bloomberg cikkéből. A korábban várt valamivel több mint évi 50 milliárd rubel helyett immáron 300 milliárdot (közel négymilliárd dollár) szeretnének összegereblyézni a külföldi technológiai cégek internetes forgalmának megsarcolásából.

Klimenko - aki egyelőre nem költözött be a Kremlbe blog-hostingot és egyéb internetes szolgáltatásokat nyújtó cégének moszkvai irodájából - sajátos filozófiával látott munkához azt követően, hogy hat hete kinevezték Vlagyimir Putyin személyes tanácsadójának a technológiai ipar ügyeiben. A napokban adott interjújában mezőgazdasági és házassági hasonlatokkal jellemezte tevékenységét.

Kapcsolódó

Valós érvek

A moszkvai kormány célkeresztjében lévő cégek közül a három legnagyobb, az Apple, a Google és a Microsoft együttes értéke nagyobb, mint az orosz GDP. Így nem meglepő, hogy az internetcár színes megfogalmazása szerint Moszkva a megadóztatásukkal csupán meg akarja fejni a tehenet, amelyet eddig csak etettek.

Ennek jegyében készítette elő egy parlamenti képviselővel együttműködve azt a törvénytervezetet, amely 18 százalékos áfával terhelné a külföldi vállalatok internetes értékesítéseit. A javaslat tucatnyi olyan hirdetési játék-, mozi és piactér-szolgáltatást sorol fel, amelyek után a hazai cégek adóznak, míg külföldi versenytársaik nem, mert székhelyük az országon kívül van.

A "CIA ügynökei"

Amikor valaki vásárol egy alkalmazást a Google Playen vagy az Apple Store-ban bárhol Európában, az áfát fizet utána, csak egy olyan banánköztársaságban nem adóköteles ez, mint Oroszország - mondta Klimenko egy nemrégiben adott interjújában.

A dicséretes önkritika mellett az is az új közteher bevezetése mellett szól, hogy az orosz költségvetésnek minden kopejkára szüksége van a kieső olajexport-bevételek pótlásához.

A tehén megfejéséhez már csak azért is könnyű lesz megszerezni az orosz törvényhozók támogatását, mert az érintett cégeket majd hogy nem az ellenség ügynökeinek tekintik. Putyin az internetet CIA-projekjeként jellemezte korábban és a három nagy amerikai technológiai vállalat elmeszelte magát azzal, hogy a Krím orosz elfoglalása után a nyugati szankciókkal összhangban beszüntette tevékenységét a félszigeten.

Nincs visszaút

Klimenkónak erre is volt egy ízes hasonlata. Mint mondta azt tették, amit a hűtlen férj, aki megcsalta asszonyát. Most már hiába próbálják megmagyarázni a dolgot, az asszony (az orosz vezetés) nem hisz nekik. A Microsoft és a Google elérte azt a pontot, ahonnan nincs visszaút. Az előbbi ennek "köszönheti", hogy 22 ezer orosz helyhatóságnál lecserélik a Windows szoftvereket nyílt forráskódú, Linux-alapú rendszerekre.

Putyin egyébként megszigorította az internettel kapcsolatos szabályozást, miután négyéves kitérő után 2012-ben újra államfővé választották - emlékeztet a Bloomberg. Elfogadtatott egy törvényt, amely lehetővé teszi a hatóságoknak, hogy bezárassanak olyan portálokat, amelyek a meglehetősen tágan értelmezett "extremizmus" fogalomkörébe illő tartalmakat tesznek közzé.

A bloggereknek be kell jegyeztetniük magukat egy a tevékenységüket ellenőrző hivatalnál. Az internetszolgáltatónak az orosz felhasználók minden olyan személyes adatát tárolniuk kell, amely az Oroszországban lévő szervereiken megtalálható.