Európa meghatározó szakszervezetei mély aggodalmuknak adtak hangot az EU látványos ipari hanyatlásának legújabb jeleire, főként, hogy a strukturálisan magas energiaárak továbbra is az unió gazdaságának egyik kulcsfontosságú pillérét sújtják és így több millió munkahelyet veszélyeztetnek.

A félelmek fokozódtak, miután az Eurostat hétfőn közzétette tanulmányát, amely szerint az EU ipari termelése havi összevetésben 0,2 százalékkal esett vissza tavaly novemberben, ami azt jelenti, hogy már a harmadik, egymást követő hónapban regisztráltak teljesítménycsökkenést. Az ipar roskadozása éves összevetésben még szembetűnőbb: az októberi 5,4 százalékos zuhanás után novemberben már 5,8 százalékra ugrott a visszaesés. 

Kapcsolódó

Ez pedig a szakszervezetek szerint drámai képet fest a jövőről, mivel egyre több, főként energiaigényes ágazatban szűnnek meg tömegesen a munkahelyek – a folyamatot pedig idén felgyorsítja az Európai Unió megszorításon alapuló fiskális politikája.

Nagyon aggasztó a helyzet

Egyre inkább visszaüt a kulcsfontosságú infrastruktúrába való beruházások hiánya, ami az egész Európai Unióban térdre kényszeríti az ipart. 

Nagyon aggasztó helyzettel állunk szemben, mert a befektetések hiánya már drámai hatással van a munkaközösségekre. A gyárak bezárnak, és éppen azokban az ágazatokban szűnnek meg a munkahelyek, amelyek Európát oda emelték, ahol ma van

– közölte Ludovic Voet, az Európai Szakszervezeti Szövetség szövetségi titkára. Különösen az energiaintenzív ágazatokban, például az alumínium-, a műtrágya- és a vegyiparban vannak súlyos leépítések.

Az Eurostat szerint a beruházási javak, például az épületek, gépek és berendezések novemberi termelése EU szerte 0,8 százalékkal csökkent az előző havi, 0,7 százalékos visszaesés után, míg 2022 azonos hónapjához képest 8,7 százalék volt a mínusz. 

Ráadául Ludovic Voet szerint az, hogy az EU nem tudja megállítani az ipari hanyatlást, keserűséget és kiábrándultságot okoz az európai munkavállalókban – ezt viszont a populista szélsőjobboldal igyekszik kihasználni, megosztottságot és káoszt idézve elő a társadalmakban. 

Élesednek az EU-t kritizáló hangok

Mostanra valamennyi, a folyamatokra rálátó európai szakértő ráncolja a homlokát, és komoly kritikákat fogalmaz meg. 

Aggodalmának adott hangot Judith Kirton-Darling, az IndustriALL Europe főtitkára is, főként, hogy a mintegy hétmillió európai munkavállalót tömörítő szervezete hónapok óta figyelmeztet az ipari hanyatlás komoly veszélyeire. 

Jude Kirton-Darling
Judith Kirton-Darling
Kép: AFP / Frederick Florin

Szerinte az ágazat rossz helyzetét csak súlyosbítják a jelenlegi uniós politikák, például az EU-s pénzügyminiszterek által nemrégiben elfogadott, vitatottan szigorú költségvetési szabályok.

Nem vagyunk túl az energiaválságon

Az Euractiv hírügynökségnek nyilatkozó Tobias Gerhke, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának vezető politikai munkatársa szerint már pedig a dezindusztrializáció valóban egyértelmű, aktuális veszély, amit nagyrészt az ukrajnai orosz invázió által kiváltott energiaválságnak tulajdonít. Emellett szerepet játszanak az olyan folyamatos kihívások is, mint a képzett munkaerő hiánya és az elégtelen infrastruktúra, továbbá a „pazar iparpolitika” Kínában és az Egyesült Államokban.

Ben McWilliams, a Bruegel energiapolitikai elemzője szerint is a magas energiaárak idézhetik elő Európa iparának fenyegető összeomlását. 

Az energiaárak ugyan már kevésbé ingadoznak, de továbbra is kétszer-háromszor magasabbak a válság előtti szintekhez képest. Ez az értékláncok valamennyi szereplőjét sakkban tartja, és végső soron csökkenti a nehézipari termelés gazdasági ösztönzőit az EU-ban – mutatott rá.

Újabb különadók jöhetnek

Bár a gáz és az áram ára a 2022-es csúcs alá süllyedt, az előrejelzések szerint 2025-ig nem tér vissza a pandémia előtti szintre – közölte az Európai Bizottság, amely szerint a világ legnagyobb gázexportáló országához, az USA-hoz képest jelentős az európai hátrány, amit aránytalanság is súlyosbít. Az Európai Beruházási Bank felmérése szerint ugyanis egyes tagállamokban az ipari vállalatok több mint 80 százalékánál a magas energiaköltségek miatt maradnak el a beruházások, míg másutt ez az arány 24 százalék. Továbbra is kockázatos az orosz-ukrán háború és a közel-keleti konfliktus, hatásukra ismét nőhet az inflációs nyomás, leginkább az orosz gázimportnak és az energiasokknak jobban kitett, szegényebb EU-országokban. Európának elegendő megfizethető energiára van szüksége, ha meg akarja tartani az olyan iparágakat, mint a mezőgazdaság, a vegyipar, az acélipar vagy a hajózás – állapították meg a McKinsey Global Institute tanácsadói, míg az S&P Global Ratings elemzése szerint ezért különösen Kelet-Európában a pénzszűkében lévő kormányok kísértésbe eshetnek, hogy újabb különadókat vezessenek be.

Abban valamennyi szakértő egyetért, hogy Európa hosszú távú ipari kilátásai a nemzeti kormánypolitikáktól függenek.

Zsebbe kell nyúlni a megoldásért

Aggasztó, hogy a fiskális megszorítások és a megszorító politikákhoz való visszatérés tovább hátráltatja a fejlődést, potenciálisan aláásva a versenyképességet a globális piacon – fogalmaznak, aláhúzva, hogy a jövő azon múlik, Európa képes-e új megújuló energiaforrásokat kifejleszteni, és jó befektetési környezetet teremteni az innovatív technológiák számára. 

Márpedig beavatkozás nélkül a végzetes folyamatok idén felgyorsulnak, ami több millió munkavállaló megélhetési lehetőségeit nehezítheti el.

Éppen ezért a szakszervezetek sürgetik az európai döntéshozókat, hogy vezessenek be rugalmasabb fiskális szabályozást a befektetések ösztönzésére és például javasolják, hogy állami támogatásokat olyan cégek kapjanak, ahol megerősödhetnek a kollektív tárgyalási jogok, illetve minőségi munkahelyek jönnek létre. 

Megszorítások helyett aktívan támogatni kell a rugalmas iparágakat, a jó ipari munkahelyeket és a társadalmi kohéziót. Ahhoz, hogy a dolgozó emberek bizalmát visszaszerezzék, az EU-nak végre meg kell mutatnia, hogy az ő oldalukon áll – jelentették ki.