Franciaország növeli erőfeszítéseit annak érdekében, hogy mentse, ami még menthető a hat nagyhatalom és Irán között 2015-ben létrejött atomalkuból - írja a Financial Times. Miután Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke 2018 májusában bejelentette, hogy az USA részéről felrúgja a megállapodást, amely szerinte nem eléggé korlátozza Teherán fegyverkezését, az iráni atomenergia-ügynökség bejelentette, hogy 4,5 százalékos tisztasúra dúsított uránt állított elő szemben az egyezményben szereplő 3,67 százalékos szinttel.

Irán a 2015-ös egyezményen rögzített korlátok átlépésével részben azt üzeni a washingtoni vezetésnek, hogy az újjáélesztett gazdasági szankciókkal csak az atomprogram felpörgetését éri el, részben nyomást akar gyakorolni az európai államokra annak érdekében, hogy az USA korlátozásait megkerülve újraélesszék gazdasági kapcsolataikat a perzsa országgal. Hasszán Rohani iráni államfő májusban 60 napos határidőt adott európai kollégáinak a cselekvésre, ami július elején lejárt.

Kapcsolódó

Nincs mozgástér

Az európai országoknak nem sok manőverezési lehetőségük van, ugyanis az USA azzal fenyegeti cégeiket, hogy kizárja őket az amerikai ellenőrzés alatt álló nemzetközi pénzátutalási rendszerből (Swift), így lehúzhatják a rolót. Franciaország, Nagy-Britannia és Németország (E3) létrehozta ugyan az év elején a Swift alternatívájának szánt Instexet, amelynek célja, hogy platformot biztosítson az Iránban között üzletekhez, ám ez egyelőre élelmiszerek, orvosságok és orvosi berendezések értékesítését segíti.

Bírósági úton nem sokat lehet tenni az Irán körüli feszültség enyhítése érdekében, ezért az egyik lehetőség, hogy az ebben érdekelt országok igyekeznek időt nyerni és féken tartani az ellentétek éleződését amennyire csak lehet. Abban bízhatnak, hátha változik valami az USA és Irán kapcsolatában - fejtegette Ellie Geranmayeh, az European Council on Foreign Relation kutatóintézet Közel-Kelettel foglalkozó szakértője.

Diplomáciai tapogatózás

Emmanuel Macron egyik vezető diplomáciai tanácsadóját, Emmanuel Bonne-t küldi Teheránba, hogy tárgyaljon a helyzetről. Ezt megelőzően a francia államfő több mint egy órán át beszélt Rohanival telefonon a hét végén. A hivatalos párizsi kommunikáció szerint az elnök keresi a feszültség enyhítésének lehetőségét iráni kollégájával. A berlini kormány ezzel egyidejűleg szintén hangot adott annak az igényének, hogy a felek kerüljék egymás revolverezését.

Az EU külügyminiszterei várhatóan július 15-ei ülésükön tárgyalnak az ügyről. A 2015-ös egyezmény alapján lehetőségük van kezdeményezni egy vitarendezési procedúrát, miután Irán átlépte az elfogadott urándúsítási korlátot, ám ennek az lehet az eredménye, hogy az európai országok is kénytelenek lennének válaszlépéseket tenni, azaz szankciókat bevezetni Teherán ellen. Ezzel azonban csak siettetnék a hosszú alkuval, nehezen tető alá hozott iráni atomalku felbomlását, éppen azt, amit el akarnak kerülni.