Az elmúlt napok az amerikai és az iráni vezetők éles szóváltását hozták, ám ez csak a bevezető volt azt megelőzően, hogy augusztus első hetében hatályba lép a washingtoni adminisztráció új szankcióinak első hulláma a perzsa állam ellen. Az eredmény néhány héten belül újabb rázkódás lehet az fekete arany piacán - derül ki a CNBC előrejelzéséből.

A legnagyobb kockázat az, hogy Irán az újabb korlátozásokra válaszul kisvártatva újraindítja nukleáris programját, amelynek leállításáról 2015-ben megállapodott az USA-val és öt további jelentős hatalommal. Az USA garabonciás elnöke májusban visszavonta országa a részvételét az egyezmény végrehajtásában. Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Németország és Oroszország kitart mellette, ezért igyekszik enyhíteni a Trump-adminisztráció lépésének káros hatásait.

Kapcsolódó

Itt a határidő

Már augusztus 6-án kiderül, hogy az európaiaknak sikerült-e bármi eredményt elérniük egy áthidaló megállapodás érdekében, mert az USA pénzügyi szankciói akkortól élesednek. Az iráni valuta értéke már azt megelőzően összeomlott, hogy Trump hangos twitterüvöltözés közepette felborította volna az asztalt, úgyhogy nem számíthatunk tőlük gyenge és jóindulatú válaszra - véli Helima Croft, az RBC bank árupiaci stratégája.

Sok vállalat, amely Iránban üzletel készül a távozásra, mert attól tart, hogy ha nem teszi, akkor az amerikai szankciók részeként kiszorítják az USA piacáról vagy pénzügyi rendszeréből. A szakértő úgy véli, az európaiak nem tudják kihúzni a nyulat a kalapból, azaz nem tudnak kitalálni valamit a konfrontáció megelőzésre, így a perzsa állam újraindítja az egyezménynek megfelelően leállított atomprogramját.

Az iráni nézőpont

Teherán augusztusban vagy szeptemberben jelentheti be, hogy a maga részéről szintén kiszáll a megállapodásból. Iránban úgy kezelik azt, mint egy üzletet, ezért ha az európai országok nem vásárolnak tőlük olajat és nem folytatják ottani befektetéseiket, akkor ez a biznisz elveszti az értékét a szemükben - mondja Cliff Kupchan, az Eurasia Group kutatóintézet elnöke.

A szakember ugyanakkor lát egy fékezőerőt is a folyamatban, mégpedig azt, hogy Oroszország megvonná támogatását Irántól, ha az túl közel kerülne ahhoz, hogy atomfegyverekkel rendelkező hatalommá váljon. Emiatt nem fogják felgyorsítani az erre irányuló tevékenységüket. Nem akarják elveszteni Vlagyimir Putyin orosz államfő támogatását.

Az olajárak mindenesetre már az újabb közel-keleti bonyodalmak hírére hullámzani kezdtek. Az észak-amerikai WTI a 69 dollár/hordós szintet is átlépte egy időre, a londoni Brent a hét közepén 74 dollár felett járt. Ez megfordíthatja a benzinkutaknál az elmúlt időszakban tapasztalható árcsökkenési trendet

Egyre rosszabb lesz

Az USA azt akarja, hogy az év végére egymillió hordó eltűnjön Irán napi 2,4 milliós kiviteléből. Ennek a rossz helyzet még rosszabbra fordulása lehet a vége. Az augusztus az erős nyári kereslet és a feszes kínálat miatt amúgy is kemény lehet az olajpiacon, ám az ősz vége, amikor az olajexport korlátozásával kapcsolatos intézkedések teljesen kibontakoznak, még rátehet erre egy lapáttal.

Az elemzők szerint Iránt már az augusztusi szankciók felbőszíthetik. Nukleáris programjának újrakezdése mellett befolyását felhasználva felerősítheti a térségben folyó proxi háborúkat (azaz olyan katonai konfliktusokat, amelyekben a harcoló felek mögött a háttérben meghúzódó erők osztják a lapokat - a szerk.), a terrorista tevékenységet, sőt akár kibertámadásokat is.

A legkevesebb, hogy valamilyen szimbolikus lépést tesznek például a régi ellenséggel, Szaúd-Arábiával szemben, amely így kevésbé tudja teljesíteni ígéretét, miszerint saját kitermelése bővítésével pótolja a kieső iráni olajat a világpiacon. Ugyanakkor a legkeményebb lépésre a Hormuzi-szoros lezárására - amivel blokkolhatnák a közel-keleti olajexport nagyját - nem számítanak a szakértők, mert arra nagyon durva választ kapna Irán.

A fotó forrása: Mártonfai Dániel/Napi