A bejelentett határozat újabb lépést jelent afelé, hogy pont kerüljön egy tizenkét éve tartó konfliktus végére, vagyis eloszlathatóvá váljon a nyugati országok azon gyanúja, hogy Teherán békés célúnak mondott atomprogramja ürügyén nukleáris fegyver előállítására törekszik.

A keddi döntést a 35 állam képviselőiből álló NAÜ-kormányzótanács beleegyezésével hozták.  A határozat Irán számára azt jelentheti, hogy 2016 első negyedévétől lépésben feloldhatják az ország elleni gazdasági büntetőintézkedéseket, vagyis a kőolajembargót és Irán kizárását a banki tranzakciókat bonyolító SWIFT rendszerből.

Irán a döntést követően üdvözölte a bejelentést. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter azt mondta: az atomvita már történelemnek számít, ezért előre kell tekinteni, és új pályára kell állítani a NAÜ és Irán közötti együttműködést.

A keddi bejelentést követően javulás várható Irán és a nyugati hatalmak, elsősorban az Európai Unió (EU) közötti viszonyban, és Teherán közelebb kerülhet ahhoz, hogy az Egyesült Államokkal újra diplomáciai kapcsolatot létesítsen. Az iráni emberek mindennapjaiban is minőségi változást jelenthet a szankciók feloldása, valamint Haszan Róháni iráni elnök és a reformerők képviseletének megerősödése várható.

Az Irán és a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) július 14-én Bécsben kötötték meg a Teherán atomprogramjáról szóló egyezményt. A megállapodás célja annak szavatolása, hogy Irán nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, amiért cserébe a nemzetközi közösség a perzsa állam elleni szankciók fokozatos feloldását vállalja. Teherán az atomalku értelmében korlátozza nukleáris tevékenységét, így egyebek között tíz éven belül a jelenlegi 19 ezerről nagyjából 6 ezerre csökkenti az urándúsításhoz használatos centrifugái számát.