Kelet-Európa jegybankjai kezdenek túllendülni azon az aggodalmukon, hogy a deflációs nyomást monetáris lazítással kezeljék. A befektetők most már a következő lazítási ciklust várják.

Lengyelországban az árak már tavaly július óta esnek, a jegybank pedig ebben a hónapban vetett véget az öt hónapos kamatvágási szünetnek. Magyarország március 24-én csökkentett kamatot hét hónapos tartás után és 11 hónaps fogyasztóiár-csökkenést követően. Csehországban most azt mérlegelik, hogy gyengítsék-e a koronát, a román jegybank pedig a várakozások szerint kedden vág kamatot.

Miután ezek a kelet-európai országok erősen kapcsolódnak a kereskedelmükön keresztül az eurózónához, nehezen tudják kontroll alatt tartani az árak süllyedését - nem beszélve Magyarországról, ahol a folyamatot a kormányzati intézkedések is támogatták. Az Európai Központi Bank (ECB) 1,1 ezer milliárd eurós kötvényvásárlási programja csak tovább bonyolítja a helyzetet, miután a magasasbb kamatokat ajánló eurózónás szomszédok devizáit erősíti.

Felhívás keringőre

A régió jegybankárai számára minden hónapban egy újabb figyelmeztető jel érkezik a kamatcsökkentésre - mondta a Bloombergnek Simon Quijano-Evans, a Commerzbank londoni irodájának feltörekvő piaci részlegének vezetője. Ha különbség van a helyi jegybank és az euróövezeti központi bank kamatrátája között, akkor az a defláció importálását vonja maga után, ami ellen egy jegybank nem nagyon tud mit tenni, mint kamatot vágni - jegyezte meg a szakértő. Emiatt elemzők Lengyelországban, Magyarországon további kamatvágásra számítanak, Romániában pedig a Bloomberg által megkérdezett 19 elemzőből 18 számít arra, hogy az ottani jegybank negyed százalékponttal 2 százalékra vágja az irányadó rátát.

Lengyelországban egyelőre a következő kamatdöntő ülésen várhatóan változatlanul hagyja az alaprátát a központi bank, miután a március 4-i ülésen 1,50 százalékra mérsékelte az irányadó rátát, hogy megakadályozza a zloty erősödését - mondta Marek Belka a jegybank kormányzója egy ebben a hónapban adott interjúban. Azt is megjegyezte, hogy eddig nem látott aggodalomra okot e tekintetben. A lengyel zloty a múlt héten 2013 januárja óta nem látott szintre erősödött az euróval szemben - jegyzi meg a Bloomberg.

A forint is kapott egy löketet

A forint is kapott egy löketet az MNB legutóbbi kamatvágásától, amikor is 2,10 százalékról 1,95 százalékra csökkentette az irányadó rátát, jóllehet ez a mérték a Bloomberg által megkéredezett elemzők várakozásainál kisebb mértékű volt. A forint akkor is folytatta az erősödését az euróval szemben, amikor Matolcsy György jegybankelnök az "óvatos" lazítás lehetséges folytatásáról beszélt. Cristian Maggio, a londoni TD Securities feltörekvő piaci vezető stratégája ugyanakkor úgy vélte a jegybanki lazítást illetően, a forint tartósabb lendülete felbátoríthatja az MNB-t.

A Bloomberg megjegyzi, hogy a jegybankok jelenleg ismeretlen vizeken eveznek, ahol a gyorsuló gazdasági növekedés alacsony inflációval társul. Lengyelországban például, ahol a gazdaság ez elmúlt 5 negyedévben 3 százalék feletti növekedést mutatott, a jegybank egészen márciusig hezitált, hogy tovább vágja-e az alapkamatot, még annak ellenére is, hogy Lengyelország eddigi leghosszabb ideje küzd a negatív inflációval.

Hétfőn a lengyel jegybank monetáris tanácsának tagja Andrzej Bratkowski kizárta a további kamatvágást az erősödő árfolyamra válaszul. A jegybankár szerint az infláció emelkedni fog és a központi bank várakozásai szeirnt 2016 harmadik negyedévében elérheti a jegybanki célt, a 2,5 százalékot.

A magyar jegybank mindaddig tartotta az alapkamatot, amíg az árszínvonal tartós csökkenése megingatta a jegybanki döntéshozókat - véli a Bloomberg. A máciusi döntéskor ugyanis figyelmen kívül hagyták azt, hogy a kormányzati jelentések szerint a kiskereskedelem közel 11 éves rekordra ugrott, az ipari termelés pedig az elemzők által vártnak a duplája lett. Az MNB a 2015-ös inflációs várakozását nullára csökkentette, miután az árszinfonal 1960-as évek óta nem látott mértékkel estek, miközben a gazdasági növekedést 2,3-ról 3,2 százalékra javította.

A lengyel pénzügyminisztrérium a következő éves költségvetését pedig a 2015-re eddig várt 3,4 százalékos gadzasági növekedésnél gyorsabb várakozással tervezi.

Deflációs rém

Egyes vélemények szerint a jegybanki döntéshozók jobban tarthatnak az erősödő devizáik által kreált további deflációs nyomástól, mint az export versenyképességének romlásától. A lazítás mozgástere ugyanakkor korlátozott a Fed kamatemelésének fényében. Az amerikai jegybanki döntéshozók március 18-án jelezték, hogy biztos jelét szeretnék annak látni, hogy az infláció gyorsul, mielőtt kamatot emelnek. Amint viszont a Fed elkezdi normalizálni a monetáris politikáját, a kockázatosabb feltörekvő-piaci eszközök veszítenek majd vozerejükből - figyelmeztetnek elemzők, akik arra is felhívják a figyelmet, hogy a Fed óvatossága adott némi lendületet a feltörekvő-piacoknak, de amint haladunk a második félév felé, az idegesség vissza fog térni, amellyel minden bizonnyal a jegybankok is tisztában vannak, így vélhetően nem viszik olyan mélyre a kamatszintet, ameddig levihetnék

Kamatvágás még Csehországban sincs kizárva, ahol a jegybanki terminus szerint az irányadó ráta a "technikailag nulla" szinten van, és 2013 novembere óta a defláció elleni küzdelemben a devizaerősödés is korlátozottan használható eszköz. A jegybank március 26-án változatlanul hagyta az irányadó rátát, és a korona euróval szembeni erősödésének limitje is 27 koronán maradt. Az utóbbi időszak erősödése azonban a jegybanki döntéshozókat arra is késztette, hogy a 2016 júliusa óta érvényben lévő árfolyamsapka megemelésére figyelmeztessenek.