Lengyelország arra figyelmeztet, hogy az EU új hétéves költségvetésének vitája megoszthatja a tagállamokat, miután az Európai Bizottság azt javasolja, hogy 30 milliárd eurót csoportosítsanak át a kelet-közép-európai tagállamoktól a dél-európaiakhoz. Jerzy Kwieceinski, a varsói kormány fejlesztési minisztere több nyilatkozatában is kifejtette: az ebből fakadó viták miatt csúszhat az büdzsé elfogadása - derül ki a Financial Times (FT) cikkéből.

A lengyelek osztják a magyar kormánynak azt a véleményét, miszerint a csökkentés egy része elfogadható. Arról a tízszázalékos lefaragásról van szó, amelyet a brexit miatt kell elvenni, ugyanis kiesik az Egyesült Királyság befizetése az uniós költségvetésbe. Varga Mihály pénzügyminiszterhez hasonlóan Kwieceinski se vitatja ezt a változtatást.

Nem jó irány

Varsó azonban - hasonlóan Budapesthez - úgy véli, hogy a további támogatáscsökkentés, amellyel 23-24 százalékkal mérséklődik a kelet-közép-európai országok kohéziós támogatása, nem indokolt. Brüsszel új módszert dolgozott ki a pénzelosztásra, ami nem tetszik a lengyeleknek, sőt - és ezen a ponton a lengyel tárcavezető élesebben fogalmaz magyar kollégájánál - ez a változtatás szükségtelen megosztottsághoz vezethet Európában. Ezzel szembe megy a közös költségvetés alapvető céljával, ami nem más, mint Európa egyesítése.

Feljöttek

Az FT emlékeztet arra, hogy a felzárkóztatási támogatásoknak köszönhetően Lengyelország az egy főre eső GDP alapján összehasonlítva lehagyta Görögországot. Ha az EU előrejelzései teljesülnek, akkor a következő évben Portugáliát is maga mögé utasíthatja. A brüsszeli tisztviselők ezzel indokolják a források átirányítását az új költségvetésben.

A lengyel miniszter viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy Lengyelország még mindig az ötödik legszegényebb ország az EU-ban. A kohéziós alap forrásait egy főre vetítve csak a hetedik, és az új terv szerint a tizedik helyre csúszna vissza.

Kemény álláspont

Brüsszel abban bízik, hogy az új hétéves költségvetést még 2019. májusi európai parlamenti választások előtt elfogadhatják az EU tagállamai. Kwieceinskinek azonban más erről a véleménye: szerinte a dolgok jelenlegi állása szerint ezt a célt el lehet felejteni.

A tervezetet számos ország vitatja, ezért a technikai részletkérdések tárgyalása elhúzódhat akár 2020 második feléig (miközben az EU-nak 2021 elejétől már e szerint a büdzsé szerint kellene tevékenykednie). A miniszter emlékeztetett arra, hogy a tagállamoknak vétójoguk van ebben a kérdésben. Ha gyorsan elfogadnák a költségvetést, az azt bizonyítaná, hogy az EU-t hatékonyan menedzselik, ám úgy tűnik, hogy az unió továbbra is olyan körülményesen működik, mint eddig.

A fotó forrása: Shutterstock