A testület a súlyos ítéletet az 1992-1995 közötti, közel százezer halálos áldozatot követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt szabta ki. Az NT elnöklő bírája, O-Gon Kvon által ismertetett ítélet szerint Karadzic felelős az 1995. júliusi srebrenicai népirtásért, amelyben a boszniai szerb erők mintegy 8000 boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg.

"A boszniai Szerb Köztársaság elnökeként és a hadsereg legfőbb parancsnokaként a vádlott volt az egyetlen személy, akinek módjában lett volna megakadályozni a boszniai muszlim férfiak meggyilkolását" - hangsúlyozta a bíró. Karadzic ehelyett maga rendelte el a fogva tartott boszniai muszlimok elszállítását és megölését, miután a szerb erők elfoglalták az ENSZ védett övezetének számító települést.

A bíróság ugyanakkor nem állapította meg Karadzic felelősségét a népirtással kapcsolatos másik vádpontban, amely szerint a boszniai szerb hadsereg genocídiumot követett el a muzulmánok és horvátok ellen hét másik településen.

A törvényszék felelősnek mondta a volt boszniai szerb elnököt a Szarajevó három éven át tartó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért. Az ítéletben kiemelték, hogy a hadsereg Karadzic jóváhagyása nélkül nem ágyúzhatta, illetve lövethette volna orvlövészekkel a - háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok által vegyesen lakott - boszniai fővárost.

Csütörtök délután kihirdetett ítéletében a bíróság emberiesség elleni bűncselekményekben is bűnösnek találta a 70 éves politikust.

Karadzic fellebbez

Az ítélethirdetést szenvtelen arccal végighallgató, sötét öltönyt és világoskék nyakkendőt viselő Karadzic ügyvédje később bejelentette, hogy fellebbezést fognak benyújtani az ítélet ellen. Mint Peter Robinson ügyvéd mondta, védencét sokkolta, hogy bűnösnek találták a boszniai háborúban elkövetett jogsértésekért.

A bíróság épülete előtt nagyjából százan tüntettek azért, hogy felelősségre vonják Karadzicot a népirtásért. "A boszniai muzulmánok végre kaphatnak egy kis megnyugvást" - mondta az egyik demonstráló. A rendőrség nagy erőkkel volt jelen az ítélethirdetés helyszínén.

A bírósági ítéletet sokak borítékolhatónak tartották, szerintük a valódi kérdés inkább az volt, hogy a vádpontok közül hányban találják bűnösnek, és melyek lesznek azok a bűncselekmények, amelyben megállapítják az egyéni felelősségét, azaz mely esetekről tudott, mire adott személyesen parancsot, és különösen, mekkora volt a szerepe a srebrenicai népirtásban.

A per során az egykori pszichiáter Karadzic azzal védekezett, hogy a srebrenicai mészárlás csupán mítosz, a bűncselekményeket a muzulmánok rendezték meg, és a boszniai szerbekre terelték a gyanút.

Az ügyészség a per során 337 tanút vonultatott fel, és életfogytig tartó börtönbüntetést kért Karadzicra. Az egykori boszniai szerb vezető viszont ártatlannak vallotta magát, és azzal vádolta meg a törvényszéket, hogy az nemcsak felette, hanem az egész szerb nép felett ítélkezik, az ügyészségnek pedig semmilyen bizonyítéka sincs, amely összefüggésbe hozná őt a boszniai háború idején elkövetett bűncselekményekkel.

A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek - az az év végén aláírt daytoni békeszerződés pedig eltiltotta hivatalától -, ő azonban éveken át bujkált, és csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának. A következő évben kezdődött meg a hágai pere.

Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában a mai napig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá.

Rendkívüli kormányülést hívott össze Vucic

Szerbia nem engedi, hogy a Radovan Karadzic elleni ítéletet bárki is a boszniai Szerb Köztársaság elleni támadásra használja - hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök csütörtökön, még a háborús bűnökkel vádolt volt boszniai szerb elnök ítélethirdetése előtt. A szerb kormányfő megfogalmazása szerint "Szerbiának kötelessége, hogy azokról az állampolgárairól is gondoskodjon, akik az ország határain kívül élnek". Vucic péntekre rendkívüli kormányülést hívott össze, amelynek témája a Karadzic-ítélet, illetve a hágai döntés jogi és politikai következményeinek felmérése.

Történelmi ítélet

Az ítélethirdetés napján a boszniai Banja Lukában festékkel öntötték le a Radovan Karadzicot támogató plakátokat, amelyek egy nappal korábban jelentek meg a városban.
Franjo Komarica, Banja Luka katolikus püspöke csütörtökön úgy fogalmazott: az egykori boszniai szerb elnök kétségen kívül mindent tudott a Bosznia-Hercegovina területén elkövetett háborús bűnökről, és mégsem tett semmit azok megakadályozása érdekében. A boszniai háború idején személyesen írt levelet az akkori elnöknek az eseményekről, választ azonban soha nem kapott - tette hozzá.

A srebrenicai áldozatok hozzátartozóit tömörítő Srebrenicai Anyák nevű szervezet vezetője, Munira Subasic történelminek nevezte a Karadzic-ítéletet, mert szerinte "a legnagyobb bűnöző" ügyében ítéltek, aki kirobbantotta a háborút, és "pusztulásba taszította saját népét".

Ramiz Hodan, a Szarajevóban meggyilkolt gyerekek szülei által létrehozott szervezet vezetője pedig a Balkán legnagyobb bűnözőjének nevezte Radovan Karadzicot.

A Blic című szerb napilapnak Paléban - abban a városban, ahol az elítélt családja is él - az ítélethirdetés előtt néhányan azt mondták, Karadzic ártatlan, mégis el fogják ítélni.