Olyan nehéz kérdésnek látszik az Észak-Írország és Írország közti határ rendezésének ügye a brexit nyomán, hogy ez akár boríthatja az egész válási folyamatot - derül ki a Business Insider háttércikkéből. Lehet, hogy a felek - a londoni kormány, az EU és Írország - végül nem tudják megoldani a határ státusának megváltozásából adódó feladványt.

A határ jelenleg gyakorlatilag láthatatlan. Naponta 30 ezer ember szabadon jön-megy, akárcsak az embereket és árut szállító járművek. Az ír-brit kereskedelem értéke becslések szerinte évi 60 milliárd euró. Amikor az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, viszi magával Észak-Írországot is, ami azt jelenti, hogy - csempészet megelőzése érdekében - ki kell építeni a határellenőrzést az ír határon.

Bomba a béke alatt

A belfasti - vagy az úgynevezett "nagypénteki" megállapodás (Good Friday Agreement), amely 1998-ban békét teremtett az eltérő vallású írek és a britek között, erősen alapoz a két érintett ország európai uniós tagságára, mivel ezt teszi jelentéktelenné a két ír államot elválasztó fizikai, gazdasági választóvonalakat.

A brexit felborítaná ezt az érzékeny egyensúlyt a régióban és - ahogy John Major korábbi brit miniszterelnök fogalmazott - utat nyitna az előtt, hogy visszatérjen a kemény emberek világa Észak-Írországba. A politikus szerint rettentő nehezen sikerült megteremteni a békét és téved, aki ezt adottságnak veszi. Valójában bizonytalan, törékeny állapotról van szó, amely most nyomás alá került.

Ahogy egy ír publicista, Fintan O'Toole írta: a brexit azt jelenti, hogy az angol nacionalisták bombát tettek az alá a megállapodás alá, amely békét hozott Észak-Írországba.

Az első ötlet

A brexit után elvileg négyféleképpen lehetne rendezni a határ ügyét. (A két ír állam egyesítését egyelőre tekintsük az álmok világába tartozó elképzelésnek.) Az első a londoni kormány ötlete. Az elképzelés mintája a norvég-svéd határ, amelyen csak technikai eszközökkel ellenőrzik az átkelőket. A járműveknek meg sem kell állniuk. A dublini kormány azonban úgy véli, hogy ez édes kevés lenne az új ír határon, azaz a technikai határellenőrzés nem megoldás.

Ezt elég alátámasztani azzal, hogy ki csempészne bármit is az EU-tag Svédország és az uniós egységes piac részét képező Norvégia között, miközben a hivatalos brit álláspont jelenleg az, hogy az Egyesült Királyság elhagyja az EU-t, az egységes piacot és még a vámuniót is. Így ha az egyik határa nem eléggé zárt, akkor kiskaput nyit az EU-n az illegális export előtt.

A második

Az ír vezetés ezzel szemben egy trükkös megoldást vetett fel, amely gyakorlatilag egyesítené az ír sziget két államát. Eszerint az Ír-tenger lenne a határ az EU és Nagy-Britannia között. Írország gyakorlatilag egy vámövezetként működne.

Ez persze a briteknek nem tetszik, főként az unionista észak-ír politikai erőknek, amelyek alapelve országuk hozzátartozása az Egyesült Királysághoz. Mivel az egyik ezek közül való párt, a DUP jelenleg a londoni kormánykoalíció része, képes megbuktatni Theresa May kormányát, ha valami nem teszik neki. Márpedig ezt nyilván nem fogadnák el.

A harmadik

A harmadik lehetőséget nevezhetjük folyamatosságnak, minthogy ennek alkalmazása esetén fenn lehetne tartani a brit és az ír állampolgárok 1922 óta érvényben lévő szabad mozgását a szigetek között. Ehhez az Egyesült Királyságnak bent kellene maradnia az európai vámunióban.

Ezzel az a bibi, hogy ebben az esetben nem alkalmazhatna más szabályokat az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelmében, mint a többi EU-tagállam. Más szóval elveszne a brexit híveinek legfőbb vágya, nevezetesen, hogy az Egyesült Királyság szabadon, az EU-tól függetlenül kössön kereskedelmi megállapodások a világ bármely országával.

A negyedik

Az utolsó lehetőség, a merev határ kialakítása inkább csak elvileg vetődik fel, mert ez az, amit senki sem akar. Ha az Egyesült Királyság és az EU nem talál megoldást a határproblémára, akkor húsz év kihagyás után visszatérhet Észak-Írország és Írország merev szétválasztása. Ez esetben megszakadna a két ország közti kereskedelem és határellenőrzésnek vetnék alá az átkelőket.

O'Toole szerint ezt lehetetlen megvalósítani. Egyrészt a határ mindig is lyukacsos volt az ír sziget két része között, másrészt a keménykedés azt üzenné az íreknek, hogy a brit kormány tesz arra a rendkívül pozitív változásra, amely a belfasti egyezmény aláírása óta végbement.

Más szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy tízezer fős határvédelmi erőt kellene létrehozni. Az hagyján, hogy ez drága lenne, a nagyobb baj, hogy a visszatérő szélsőségesek célpontjává tenné a határőröket.

Csiki-csuki végeredmény

Így aztán az a történet vége, hogy bár senki sem akar kemény határt, ettől függetlenül megvalósulhat ez a forgatókönyv. Ha pedig nem, akkor ki kellene alakítani egy se nem kemény, se nem puha határt, amire nincs példa és senki sem tudja, hogyan is működhetne egy ilyen rendszer.

Ez nem hangzik túl jól - vonják le a végkövetkeztetést a Business Insider szakírói. A nagyobb gond azonban az, hogy ha Írország és az Egyesült Királyság nem találja meg a választ erre a kérdésre, akkor már a kezdetüknél elakadhatnak az EU és a londoni kormány válási tárgyalásai.

Az unió ugyanis nem akar más ügyekről beszélni addig, amíg a határ kérdését, továbbá az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok jövendő státusának ügyét és britek búcsú befizetését nem tisztázzák. Ne feledjük, hogy a brexitszerződést ratifikálnia kell minden EU-tagállamnak, köztük Írországnak és a britekkel Gibraltár ügyében fasírtban lévő Spanyolországnak is.