A közlemény szerint - amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett - szombaton "csaknem 46 ezren érkeztek, ebből több mint 42 ezren ukránok".
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai szerint a háború kezdete óta mostanáig 6,111 millió ember hagyta el Ukrajnát, ebből 3,316 millióan utaztak ki Lengyelországba, 957,98 ezren Romániába és Moldovába, 800,1 ezren Oroszországba, Magyarországra 594,66 ezren, Szlovákiába 415,4 ezren, Fehéroroszországba pedig 27,31 ezren - idézi az MTI a hírportált.
Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója közben egy tévéműsorban úgyszintén arról számolt be, hogy a háború miatt elutazni kényszerülők közül egyre többen térnek vissza a megyeszékhely Harkiv városába. Szavai szerint naponta mintegy kétezren térnek vissza Harkivba, és ez a szám folyamatosan növekszik. Kiemelte ugyanakkor, hogy a városban meg kell oldani a lakhatási problémákat, mert jelenleg a harkivi metróban mintegy 4,5 ezren élnek. "Legalább ideiglenes lakhatást kell biztosítanunk az infrastruktúra helyreállításáig" - jegyezte meg a kormányzó.
Az ukrán katonai hírszerzés nyilvánosságra hozta, hogy adataik szerint mintegy 2,5 ezer csecsen fegyveres vett részt az ukrajnai harcokban február 24. óta. A jelentés szerint közülük "körülbelül százan meghaltak, háromszázan megsérültek, és több, mint hatvanan elmenekültek Ukrajnából, hátrahagyva fegyvereiket".
Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők vasárnap hajnalban rakétacsapást mértek egy katonai objektumra a lengyel határ közelében lévő javorivi járásban. A katonai objektum megsemmisült. Később a ukrán légierő nyugati parancsnoksága arról tájékoztatott, hogy a légvédelem két orosz rakétát, amelyet valószínűleg a Fekete-tengerről lőttek ki, megsemmisített Lviv megyében.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Bild am Sonntag című német lapnak adott interjújában - amelyet az Ukrajinszka Pravda szemlézett vasárnap - egyebek mellett azt mondta, hogy "normálisnak" tartja az Oroszországi Föderációval a tárgyalások folytatását a fegyverszünet érdekében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a háborús bűnök elkövetőit - Oroszoroszország legfelsőbb vezetőit is beleértve - felelősségre kell vonni. "Nincs semmi baj a tűzszüneti megállapodással, ha ez az első lépés a probléma megoldása felé, egy lépés Ukrajna területének felszabadítására. De nem engedjük meg, hogy a diplomácia csak meghosszabbítsa szenvedéseinket, és pusztán elodázza a háború következő szakaszát" - fogalmazott a tárcavezető, leszögezve: "a Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyalótermében szeretnék ülni, és (Vlagyimir) Putyint (Oroszország elnökét) a vádlottak padján akarom látni".