Az eurózóna örökös stagnálásáról lamentáló elemzőket talán meglephette, hogy a francia gazdaság, amely az elmúlt években nem sok életjelet mutatott, végre-valahára elért némi növekedést. Ez azonban elsősorban külső körülményeknek, az alacsony olajárnak köszönhetően olcsó üzemanyagoknak köszönhető. A német GDP bővülése lassult, ami szintén külső tényezőkre, a német vállalatok exportpiacainak gyengélkedésére vezethető vissza - derül ki a Wall Street Journal összefoglalójából.
A harmadik negyedéves francia GDP 0,3 százalékkal haladta meg az április-júniusi szintet, miután az év második negyedében stagnált - jelentette a párizsi statisztikai hivatal. A szakértők többsége nagyjából erre számított. Németországban 0,3 százalékos negyedéves bővülést jegyeztek fel a statisztikusok július és szeptember között az év második három hónapjában elért 0,4 százalékos plusz után.
Több pénz maradt a zsebben
Franciaországban a fogyasztói kiadások 0,3 százalékkal nőttek, és a háztartások beruházásai az elmúlt két év hanyatlása után szerényebb tempóban lassultak. A vállalatok beruházásai felgyorsultak a harmadik negyedévben, ami ellensúlyozta valamelyest a kormány költekezésének csökkenését. Az embereknek azért marad több szabadon elkölthető pénzük, mert csökkentek az energiára fordított kiadásaik.
Párizs mindezek alapján legalább 1,1 százalékos GDP-növekedést vár 2015-re, amit 2016-ben további 1,6 százalékos plusz követhet. Szakértők szerint azonban ez a tempó nem elég a két számjegyű munkanélküliségi ráta javításához.
A német gazdaságot Kína és a többi nagy feltörekvő ország gyengébb importkereslete fogta meg, ami gyengítette a német vállalatok exportcikkei iránti igényeket. A lakosság ugyanakkor továbbra is bátran költekezik - ezt segíti a feszes munkaerőpiac, a sok álláslehetőség.
Több ösztönzés kell!
Az eurózóna két legnagyobb gazdaságának szerény bővülése - ami enyhén szólva nem párosul a többi tagállam szárnyalásával - vélhetően tovább fokozza a nyomást az Európai Központi Bankon (ECB) annak érdekében, hogy bővítse gazdaságösztönző monetáris politikáját. Mario Draghi az ECB elnöke arra célzott a héten tartott előadásában, hogy készek megfontolni a program elmélyítését.
Ugyanakkor megjelentek az ellenállás csírái is. Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke csütörtökön óvatosságra intett a mennyiségi enyhítéssel kapcsolatban. Szerinte ezt rendkívüli helyzetekre kellene tartogatni, amiről most nincs szó. Emellett nem helyes, hogy a pénzkínálat növelésével elért növekedési plusz elfedi az európai gazdaságok strukturális problémáit, azaz mesterségesen élénkíti a gazdaságot. Nem kéne elmosni a határokat a költségvetési és a monetáris politika között.
A francia statisztikából kiderült, hogy az ország építőipara fittyet hány az ECB-ből érkező pénzesőnek. Az ágazat termelése és beruházásai is csökkentek a harmadik negyedévben a másodikhoz képest. A visszaesés tempója 0,8 százalék volt.