Ha nem is nevezzük őket a világegyetem urainak, mégis kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy maroknyi embernek óriási befolyása van arra, hogyan alakul a fizetésünk, a bankszámlánk egyenlege, hogyan kommunikálunk vagy vásárolunk. A MarketWatch idei 30-as listáján, amely a világ legbefolyásosabb embereit igyekszik felsorolni, politikusok, állami tisztviselők és menedzserek találhatók, legtöbbjük az amerikai gazdaság folyamatainak alakulására gyakorol jelentős befolyást.
A világ sorsa azonban a lista szerint Németországtól Franciaországon át Oroszországig Európa vezető politikusainak döntéseitől, reakcióitól függhet a jövő évben. Nem meglepő azonban, hogy velük egy sorba került a feltörekvő országok bővülő középosztályának fogyasztója. Ha ők nem tudnának ma már ugyanolyan háztartást vezetni, mint nyugati társaik, akkor nagy bajban lenne a világgazdaság.
Most megmutatják a nők
A technológiai világ két legbefolyásosabb embere Marissa Mayer, a Yahoo elnök-vezérigazgatója és Sheryl Sandberg, a Facebook ügyvezető igazgatója. A 37 éves Mayer úgy vette át a cég vezetését idén - s vált ezzel a Fortune 500-as vállalati listáján szereplő társaságok vezetői közül a legfiatalabbá -, hogy hat hónapos terhes volt. Ezzel szimbólumává vált annak, hogyan képesek a nők összeegyeztetni a legnehezebb menedzserfeladatok ellátását anyai teendőikkel. Elemzők szerint vezetőként rosszak az esélyei a bizonyításra: a Yahoo élére kerülése azt jelenti, hogy egy öreg, beteg ló hátára ült, amit aligha tud paripává változtatni.
Sandberget tartják a megfigyelők a felnőtt embernek a Facebook igazgatóságában. A 43 éves, kétgyermekes anyuka 15 évvel idősebb, mint a cégalapító, a 28 éves Mark Zuckerberg. Miután a vállalat elvesztette tőzsdei értéke 40 százalékát a májusi első kibocsátás óta, a menedzsmentnek 2013-ban bizonyítania kell a részvényeseknek, hogy tévedtek, a cég igenis megéri papíronként 38 dolláros kibocsátási árát és ennél csak drágább lehet a következő években. Sandberg szakértők szerint jobban ért az üzlethez, mint főnöke, így rá hárul a fő feladat ebben. A Facebooknak úgy kell növelnie reklámbevételét, hogy ezzel nem sérti egymilliárd felhasználója személyiségi jogait és nem idegeníti el őket magától.
A civakodók és a nagyot mondó
Úgy tűnik, a világ dolgainak alakulása elsősorban Európától függ. Erre utal, hogy a MarketWatch összesítésében a legnagyobb globális befolyással bíró emberek listájának élén három európai vezető áll. Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő (mindketten 58 évesek) másként képzeli el az adósságválság megoldását. Az előbbi a szigorú gazdálkodásra az utóbbi a gazdasági növekedés ösztönzésére teszi a hangsúlyt. Merkel nehéz év előtt áll: az őszi választásokon volt pénzügyminisztere, a szociáldemokrata Peer Streinbruck lesz a kihívója, aki szerint a kancellár nem tesz eleget az eurózóna egyesítéséért és a vergődő országok, főként Görögország kisegítéséért. Hollande háttere sem könnyebb: a piaci befektetők egyre nagyobb szkepszissel kezelik a francia gazdaságot, amelynek versenyképessége vészesen megromlott.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) 65 éves elnöke megbízatásának első évében sikeresen enyhítette az eurótagállomok kötvénypiacain kialakult feszültséget, ám ehhez nagy ígéretet kellett tennie. Nyári kijelentése nyomán - miszerint az ECB lényegében mindent meg fog tenni az eurózóna megmentése érdekében - lényegesen csökkent a spanyol és az olasz államkötvények hozama, ám az utóbbi időben mintha megfordult volna a tendencia. A piac elkezdett kételkedni Draghi szavahihetőségében - ezen az ősz elején kilátásba helyezett monetáris enyhítési akció (OMT) sem segített, miután eddig semmit sem tettek ennek keretében. Egyre többen döntenek úgy, kivárják, hogy az ígért pénzügyi segítség eljut-e azokhoz az országokhoz, amelyek a leginkább rászorulnak.
Az utca embere és az ideges szomszéd
Kínába látogató külföldiek megfigyelték, hogy sokan nem vágják le a ruhájukról kilógó címkéket csak azért, hogy mindenki lássa, milyen drága cuccokban feszítenek. Sajátos utalás ez arra, milyen fontossá váltak a világgazdaság működésében a feltörekvő országok új középosztályának tagjai. Ennek az országcsoportnak a GDP-je átlag 5,6 százalékkal nőtt 2008 óta, míg a fejlett világé lényegében stagnált - derül ki a JP Morgan adataiból. A feltörekvő régiók gazdasasága adja idén a világgazdaság 71,6 százalékát. Az ázsiai, lantin-amerikai és afrikai háztartások egyre jobban hasonlítanak a nyugatiakra, ami arra késztette a multinacionális cégeket, hogy külön rájuk szabott stratégiával igyekezzenek minél nagyobb részt kihasítani az új piacból.
Nem kerül ugyan minden nap a világlapok címoldalára Vlagyimir Putyin, Oroszország 60 éves elnöke, ám nagy jelentősége van annak, hogyan reagál a következő években ez elé tornyosuló kihívásokra. Az olajbevételeknek köszönhetően a válság ellenére bővülő orosz középosztály egyre nehezebben tűri autokratikus hatalomgyakorlását, a megfelelő egészségügyi ellátás és oktatási rendszer hiányát, miközben korszerűsíteni kellene az elöregedő infrastruktúrát és mérsékelni kellene az olajfüggőséget. Putyin az utóbbi időben lassan, de biztosan elkezdte eltávolítani Oroszországot Európától, általában a Nyugattól és közelíteni Kínához, ami jelentős változás. Eközben láthatóan egyre idegesebben reagál minden olyan kezdeményezésre, amely demokratikus reformokat követel.