A német központi bank továbbra is ellenzi, hogy az Európai Központi Bank (ECB) közvetlenül vásárolja az eurózóna országainak államkötvényeit, de nincs kifogása az ellen, hogy az ideiglenes stabilitási eszköz (EFSF) tegye ezt - jelentette a Walll Streeet Journal. Ezzel a bank szóvivője szerint nem változtattak korábbi álláspontjukon azt követően sem, hogy Mario Draghi, az ECB elnöke - nagy piaci rallyt okozva - kijelentette: mindent meg fognak tenni az eurózóna megmentése érdekében.

A Bundesbank szerint az ECB beavatkozása nem lenne ésszerű lépés az adósságválság kezelésében, elsősorban azért mert, torz ösztönzést adna a tagországok kormányainak az állampapír-kibocsátásra. Az EFSF ezzel szemben gond nélkül megteheti ezt, hiszen nem az övezet jegybankja. A júniusi uniós csúcsértekezlet zöld utat adott arra, hogy az eurózóna biztonsági alapjai - az EFSF mellett a később felálló állandó szervezet, az ESM -, beavatkozzanak a másodlagos kötvénypiacon a tagállamok hitelhez jutási költségeinek leszorítása érdekében. Az EFSF eddig nem élt ezzel a lehetőséggel. Ha megtenné, akkor ügynökeként az ECB vásárolná az állampapírokat.

A Bundesbank álláspontjára is reagáltak a piacok, az euró és a forint is némi korrekcióba kezdett.

Húzzanak el!

Mindemellett nem szűnik Németországban a kormánykoalíció politikusainak nyilatkozatáradata arról, hogy elkerülhetetlen Görögország kilépése az eurózónából, ám a kormány egyelőre ellenáll a nyomásnak - derül ki a CNBC összefoglalójából. Markus Söder, Bajorország - a leggazdagabb német tartomány - pénzügyminisztere tegnap csatlakozott a kórushoz, hangot adva annak, hogy szerinte Athén kénytelen lesz elhagyni a közös európai valutát használó országok közösségét.

Az eurózóna csak akkor tud hosszú távon stabilan működni, ha tagsága erős országokból áll, nem kell folyton a gyengébbekkel bíbelődnie - derült ki szavaiból. Mondandója visszhangozta Hans-Werner Sinn, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet vezetőjének véleményét, aki régóta érvel amellett, hogy Görögországnak tágasabb lenne az európai monetáris unión kívül.

Drágább lenne benntartani őket

Az Ifo riasztó becsléssel járult hozzá a görögökkel szembeni negatív hangulat erősítéséhez. Eszerint Németországnak 82 milliárd eurójába kerülne, ha a görög állam fizetésképtelenné válna, ám még ennél is többe, 88,7 milliárdjába fájna, ha az országot benntartanák az eurózónában.

Lüder Gerken, a piacpártinak és liberálisnak tartott Európa-politikai Kutatóközpont igazgatója szintén azok között van, akik szerint Görögországnak távoznia kellene a közösségből, de vitatja, hogy pontos becslést lehetne adni arról, mennyibe kerülne a különböző forgatókönyvek megvalósulása. Úgy véli, a távozás fájdalmas következményekkel járna Németországra nézve, de a dominóhatást - azaz a görög kilépést követően további eurózónatagok kiesését - nem tartja valószínűnek.

A gyenge elhullik

Gerken úgy véli, még jót is tenne az európai monetáris uniónak, ha kiderülne, hogy az az ország, amely nem tudja teljesíteni a közösség szigorú feltételeit, egyszerűen kihullik a rostán. Söder, aki egyébként a CDU/CSU pártszövetség utóbbi tagjának egyik emelkedő csillaga, nemes egyszerűséggel úgy tartja, hogy a görögök kilépését minden további nélkül kezelni tudnák.

Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök már az első nyilatkozatok után felelőtlennek nevezte azokat a külföldi tisztségviselőket, akik akadályozzák a görög reformok végrehajtását. Mondandóját elsősorban Philipp Rösler gazdasági miniszternek, egyben kancellárhelyettesnek célozta, aki pártja, a kisebb koalíciós partner, az FDP nevében elsőként nyilatkozott arról, hogy nem tartja ijesztő lehetőségnek a görögök távozását.

Elő a drachmát!

Emellett nagyon szkeptikus az EU-IMF segélyprogram sikerét illetően. Szinte vele egy időben Alexander Dobrindt, a CSU főtitkára azzal hozta a frászt a görögökre, hogy javasolta: kezdjék el drachmában fizetni a közalkalmazottak bérének felét. Ezzel alapozhatnák meg rendezett, "puha" kilépésüket az övezetből.

Rátett minderre egy további lapáttal a Der Spiegel hetilap cikke, amely szerint a Nemzetközi Valutaalap nem hajlandó további kölcsönöket nyújtani Athénnek, és a folyamatban lévő program következő részletének átutalását is az EU-ECB-IMF trojka görögországi helyzetjelentésétől teszi függővé. Az IMF nem erősítette meg ezt az értesülést, de a németországi nyilatkozatoffenzíva résztvevői tényként kezelték.

Szeptemberben eldőlhet

A Süddeutsche Zeitung meg nem nevezett kormánytisztviselőkre hivatkozva azt írta: elképzelhetetlennek tartják, hogy Angela Merkel kancellár még egyszer a parlamenthez forduljon, a harmadik görög segélycsomag támogatását kérve a képviselőktől. Ezzel egyidejűleg azonban jött egy ellencsapás is az görögöket kesztyűs kézzel kezelő szociáldemokraták (SDP) részéről. A vitát kirobbantó Röslert amatőrséggel vádolták és követelték, hogy Merkel váltsa le kancellárhelyettesi posztjáról.

Emellett egyelőre a hivatalos kormányálláspont sem változott. Wolfgang Schauble pénzügyminiszter leszögezte: nem foglalnak állást a görög helyzetről addig, amíg a trojka nem teszi le az asztalra a segélyprogram helyzetéről szóló jelentését. Ez szeptemberre várható.

Lecövekelt parlament

A politikai hangulat alapján egy dolog látszik biztosnak: a törvényhozás alsóházában nem lenne meg a szükséges kormánypárti többség a harmadik görög segélycsomag elfogadásához. Ezt megerősítette Volker Kauder, a CDU/CSU frakcióvezetője és Horst Heehofer, a CSU bajorországi első embere is.

A német kisembereket ugyanakkor egyelőre hidegen hagyja a vita, úgy tűnik nekik így is, úgy is jó úti cél a görög tengerpart. A korábbi tartózkodás után az elmúlt hetekben az német turisták több ezres tömegben igyekeznek Görögországba, hogy kihasználják az alacsony árakat. Végül is nekik minden bizonnyal mindegy, hogy azért ér sokat a pénzük, mert a görögök a minél nagyobb forgalom érdekében kénytelenek olcsón adni szolgáltatásaikat, vagy azért, mert eurójukat kedvező árfolyamon válthatják drachmára.