Franciaország és Németország megegyezett egy reformcsomagról, amellyel le akarják zárni az eurózózóna adósságválságát. A javaslatokat szerdáig eljuttatják a Herman Van Rompuynak, az Európai Unió elnökének - jelentette be Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő tegnapi munkaebédjük után.

Azt akarjuk, hogy azok az egyensúlytalanságok, amelyek az eurózóna mostani helyzetéhez vezettek, soha többé ne ismétlődhessenek meg - szögezte le Sarkozy, a párizsi találkozó házigazdája. A dolgok nem mehetnek tovább úgy, mint eddig, ezért új szerződést ajánlunk Európa népeinek, az EU és az eurózóna tagországainak.

A megállapodásra több lehetőséget látnak. Első körben arra törekszenek, hogy elérjék a 27 tagország hozzájárulását az európai alapszerződés módosításához. Ezt tartanák ideális megoldásnak. Ha ez nem sikerül, akkor a 17 eurózónatagot vonnák be az új egyezségbe, amelyhez csatlakozhatna a több uniós tagország is.

A megállapodásban automatikus szankciórendszer szerepelne a maastrichti kritériumokat - köztük a háromszázalékos költségvetési hiányplafont - megsértő tagországok szankcionálására.

Bízzuk a dolgokat a láthatatlan kézre

Bár ezt nem mondták ki, de úgy tűnik, ez utóbbi formula szolgálhat a Berlin és Párizs közötti korábbi ellentétek feloldására. A német kormány elképzelhetőnek tartja, hogy az Európai Bizottság vétójogot kapjon a nemzeti költségvetések felett, és a vitás ügyekben az Európai Bizottság döntsön, ám ezt Franciaország - és jó pár további uniós tagország - ellenzi, mert a tagországok állami szuverenitásának jelentős újabb korlátozását jelentené.

Az automatikus szankciók bevezetése esetén nem lenne szükség további "hatóságok" beavatkozására ahhoz, hogy teljesüljön a két legnagyobb eurótagország közös akarata, a költségvetési fegyelem megszigorítása. Ezt a szabályrendszer mintegy "láthatatlan kéz" elrendezné a döntéshozók helyett.

Tolhatja a pénzt a kötvényekbe az ECB?

Merkelre és Sarkozyre óriási nyomás nehezedik, hogy oldják meg nézeteltéréseiket - az említetten kívül leginkább az Európai Központi Bank (ECB) szerepvállalásával kapcsolatban. A Reuters az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a német kancellár végszükségben felülbírálná a Bundesbank mereven elzárkózó magatartását az ECB kötvényvásárlásának felpörgetésével szemben, és az e heti tárgyalások menetétől függően hozzájárulna, hogy az európai jegybank - feszültségek rövid távú enyhítése érdekében - megnyissa pénztárcáját a bajban lévő eurózónatagok államkötvényei előtt.