Az ECB az MNB-ről szóló törvény módosításairól készített, a szervezet honlapján csütörtökön megjelent jogi szakvéleményében egyebek között azt írta: a monetáris tanács bővítése az alelnökök száma növelésének lehetőségével együtt súlyos aggályokat vet fel. Az Európai Központi Bank kifogásolja, hogy elmaradt a konzultáció az MNB-vel, illetve azt is, hogy nem vették figyelembe a jegybank álláspontját. Mindezt abban a tekintetben találja aggályosnak az ECB, hogy felhasználható lehet a döntéshozatal befolyásolására a központi banki függetlenség kárára.
A jegybank közleményében elismeri, hogy a magyar hatóságok néhány, korábban jelzett aggodalomnak eleget tettek. Ilyen például, hogy a kormány lemondott a PSZÁF és MNB összevonásának lehetőségéről.
Az ECB csütörtöki közleményében megismétli korábban kifejezett aggodalmait a jegybankárok fizetésének csökkentésével kapcsolatban (fizetési plafon korábbi bevezetése miatt), valamint hangsúlyozza, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának kibővítésének és új alelnök kinevezésének lehetősége sértheti a jegybank függetlenségét, mert befolyásolhatja a jegybank döntéshozó folyamatát - írja a Reuters.
Az MNB "döntéshozó szervei tagjainak javadalmazásában történt változtatások módja és gyakorisága a nemzeti hatóságok által rájuk gyakorolt nyomást jelzi" - áll az április 5-i keltezésű véleményben. Az ECB szerint az MNB-ről szóló törvényben a monetáris tanács tagjainak - köztük az MNB elnökének mint a monetáris tanács elnökének - felmentését szabályozó rész megfelel a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) Alapokmányában foglalt előírásoknak, a jogszabálytervezet azonban indítványozza a törvény vonatkozó részének törlését. Az ECB "jogbiztonsági okokból határozottan javasolja" az érintett rész "elhagyásának mellőzését" - áll a véleményben az MTI szerint.
A szakvélemény szerint továbbá "nem egyértelmű, hogy az MNB elnökének és alelnökeinek a Monetáris Tanács többi tagjával megegyező esküt kell-e letenniük". Az ECB hangsúlyozza: az eskü nem befolyásolhatja az MNB elnökének, az alelnököknek és a monetáris tanács tagjainak személyi függetlenségét, és nem hátráltathatja őket "a KBER-vonatkozású" feladatok ellátásában.
A Reuters beszámolója szerint az ECB felszólította a magyar kormányt, hogy módosítsa a jegybanktörvényt arra vonatkozóan is, hogy a fizetéscsökkentés csak a későbbiekben kinevezendő jegybankárokra vonatkozzon.
Az ECB véleményét óriási várakozás előzte meg a piaci szereplők körében, miután iránymutató lehet a nemzetközi szervezetek álláspontját illetően, ami meghatározza az IMF-hitelkeretről szóló hiteltárgyalások jövőjét.
Matolcsy György március 7-én küldött levelet Mario Draghinak, az Európai Központi Bank elnökének, amelyben tájékoztatta az idén életbe lépett magyar jegybanktörvényt érintő legújabb módosító javaslatokról. A tárcavezető akkor sürgős véleményt kért az ECB-től, amit azzal indokolt, hogy "a belföldi jogszabályok megfelelősége az uniós jognak nagyon fontos az EU és az IMF-fel folytatott tárgyalások sikeressége szempontjából".