Az eurózóna pénzügyminiszterei (eurócsoport) megállapodtak abban, hogy az övezet az európai stabilitási eszköz (EFSF) segítségével januártól garanciát nyújt a finanszírozási nehézségekkel küszködő tagországokban kibocsátott kötvények értékének 20-30 százalékára és létrehozzák azt a társalapot, amely nemzetközi állami befektetési alapoktól és magánbefektetőktől gyűjt forrásokat az EFSF hitelerejének növelése érdekében. Egyelőre azonban nem tudják ez utóbbit 1000 milliárd euróig fokozni - részben ez lehet az oka, hogy keresik az IMF bevonásának lehetőségét.

Az eurócsoport úgy látta, hogy növelni kellene a Valutaalap szerepét a válságkezelésben, az IMF mintegy az EFSF mellé állhatna, kiegészíthetné annak forrásait a mentőakciókban - derült ki Jean-Claude Juncker luxemburgi pénzügyminiszter, az eurócsport vezetője szavaiból. A pénzügyminiszterek egyetértettek abban, hogy kétoldalú hitelekkel bővíthetnék az IMF forrásait, amire támaszkodva a Valutaalap elláthatná előbb említett feladatát.

Kapcsolódó

A Valutaalap emellett növelhetné magának az EFSF-nek a tőkéjét is - fejtette ki Jan Kees de Jager, holland pénzügyminiszter. Miután magánforrásokból várhatóan nem jön össze a szükséges pénz, ennek pótlására beléphetne a finanszírozásba az IMF.

A nagy trükkök kellenek

Az európai döntéshozók azt is mérlegelik, hogy az eurózóna központi bankjai nyújtsanak kölcsönöket a Valutaalapnak, amely ebből a forrásból hitelezhetné Olaszországot és Spanyolországot, természetesen szigorú IMF-megállapodások keretében. Végül továbbra is napirenden van az Európai Központi Bank (ECB) bekapcsolása.

Az ECB független intézmény, ezért nem tehetünk mást, mint hogy leteszünk az asztalára néhány javaslatot, és a bank eldönti, miként reagál azokra - fejtegette a Reuters tudósítása szerint Didier Reynders belga pénzügyminiszter. Ez a nyilatkozat is mutatja, hogy európai tisztviselők keresik a lehetőségét az ECB válságkezelő szerepének növelésére, anélkül, hogy megsértenék az európai jegybank alapszabályát.

Puhul vagy nem puhul?

Az ECB eddig elzárkózott attól, hogy - követve az amerikai és a brit jegybank példáját - a pénzkibocsátás felpörgetésével széles körű kötvényvásárlásba kezdjen, biztosíva a forrást a bajban lévő országok finanszírozásához. A Reutersnek nyilatkozó közgazdászok azonban 40 százalékos esélyt adnak annak, hogy hat hónapon belül feladja vonakodását, és frissen "nyomtatott" pénzből kibővíti állampapír-vásárlásait. Az elemzők 60 százalékos sanszot látnak arra, hogy az ECB a jövő héten 1,0 százalékra csökkenti alapkamatát.

Talán a puhulás jele Christian Noyer, a francia jegybank elnöke, egyben az ECB kormányzótanácsának tagja nyilatkozata, amely arról szólt, hogy az európai gazdasági helyzet az elmúlt néhány hétben jelentősen romlott. Ma már egy igazi pénzügyi válság veszélyével nézünk szembe, amely kiterjedt rombolást okozna a pénzpiacokon - fejtegette Noyer egy szingapúri konferencián.

A Valutaalap már tényleg a spájzban van

Olaszország előzetes megbeszélések folytat az IMF-fel valamilyen támogatás nyújtásáról és várhatóan hasonló útra lép az új spanyol kormány is - elevenítette fel a hét eleji, hevesen cáfolt híreszteléseket a Reuters. Mario Monti olasz kormányfő december 5-ei parlamenti beszéde előtt jelentheti be a tárgyalásokat. Monti ekkor ismerteti reformprogramját.

A tíz nappal ezelőtti spanyol választások győztese, a Néppárt szintén valamilyen nemzetközi segítség igénybevételét mérlegei az ország súlyos pénzügyi helyzetének kezeléséhez - szivárogtatták ki a párt köreiből. Az új kormányfő, Mariano Rajoy december 20-án mutatja be kormányának programját.

Egyedül nem megy

Hivatalos források ugyan továbbra is tagadják az előbbi híreket, ám egy vezető uniós tisztviselő szerint a két ország jelenlegi helyzetének tükrében volna ráció abban, hogy nemzetközi támogatást kérjenek. Az olasz és a spanyol tízéves kötvények hozama is átlépte a hét százalékos szintet, amit szakértők az elviselhetőség határának tartanak. Emellett mindkettejüknek 500 milliárd euró adósság refinanszírozását kell megoldania 2012-ben.

A Guardian értesülései szerint Brüsszel kedden arra figyelmeztette az eurócsoport tagjait, hogy Olaszország fizetésképtelenné válásának kockázata óriásira nőtt, s ha a csőd bekövetkezne, annak tragikus következményei lennének az eurózónában.

Ennek tükrében már érthetőbbek a kiszivárogtatások: a Reuters informátorai szerint Róma 400 milliárd eurós IMF-hitelkeretről tárgyal. A Valutaalap 100 milliárddal tudna ehhez hozzájárulni, 300 milliárdot pedig mintegy közvetítene, az ehhez szükséges forrást az eurózóna jegybankjaitól venné fel hitelként. Egy ködbe burkolózó IMF-forrás szerint egy ilyen összegű pakk összeállása nem lenne ostobaság.

Jó rendőr, rossz rendőr

A Valutaalap igazgatóságához közel álló források szerint az IMF vezetősége a tagországok egy csoportjával - köztük a nagy feltörekvő országokkal - 400 milliárdos tőkeemelésről tárgyal, ugyanakkor ennek a forrásbővítésnek állítólag nem a "gazdag" Európa hitelezése lenne a célja.

A világ legbefolyásosabb országait tömörítő G20 csoport csúcsértekezlete előtt több ország, köztük Brazília és Kína is jelezte, hogy az IMF-en keresztül kész lenne bizonyos pénzügyi támogatást adni Európának, miután annak megroggyanása visszahatna a világgazdaságra is. Látható - és talán ez a legfőbb magyarázata annak, miért nőhet meg az IMF szerepe -, hogy a Valutaalapot jobb fegyelmezőnek tartják a kedvezményes kölcsönnel kisegített országok "jó útra terelésében", mint az Európai Bizottságot.