Bekövetkezett, aminek megelőzése az egyik célja volt a közös európai valuta létrehozásának: úgynevezett részleges államcsődben lévőnek nyilvánította az S&P Görögországot, az eurózóna egyik tagját - jelentette a Dow Jones. Az ország adósságai már eddig is CC osztályzatot kaptak, ami éppen hogy csak a csőd felett van.

A hitelminősítő - akárcsak két társa, a Fitch és a Moody's - már korábban jelezte, hogy fizetésképtelenségnek fogja tekinteni, ha az ország visszamenőleges hatállyal értékvesztéssel járó kötvénycserére kényszeríti állampapírjai tulajdonosait arra hivatkozva, hogy meghatározott többségük ezt "önkéntesen" is hajlandó végrehajtani. A görög parlament a múlt héten fogadta el ezt a jogi lehetőséget, ami lényegében csak beindította az S&P leminősítésének procedúráját.

Láttuk előre

A görög pénzügyminisztérium szerint a hitelminősítő lépése várható volt, amivel a második EU-IMF hitelprogram egyik elemeként számoltak. A döntés nyomán nem kell a görög bankok bedőlésével számolni, mert a kezükben lévő hazai állampapírok leértékelődése ellen biztosítékokat építettek be a 130 milliárd eurós csomagba, azaz feltőkésítik a pénzintézeteket - tette hozzá a tárca közleménye.

Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője hasonló nyilatkozatot tett. A leminősítés a kötvénycsere feltételeinek meghatározásakor figyelembe vett paraméterek egyike volt - szögezte le. Juncker is jelezte, hogy a görög bankok likviditási igényeivel számoltak az ügylet lebonyolítása során.

Közben az Európai Központi Bank (ECB) is bejelentette, hogy átmenetileg felfüggeszti a görög állampapírok fedezetként történő elfogadását, a bankoknak szükséges likviditást az eurózónás központi bankoknak kell biztosítaniuk az úgynevezett "sürgőségi likviditási támogatásra " (ELA) szánt keretből, addig, míg az ECB és Görögország között született megállapodás nem aktiválódik, amelynek értelmében Görögország az EFSF-től 35 milliárd eurós forrást kap, amelyet készenléti keretként átad az ECB-nek annak érdekében, hogy a jegybankok továbbra is elfogadhassanak görög eszközöket. Az intézkedés március közepétől lép életbe.

Ketyegő cds-ek

A nagyobb kérdés az, hogy a kötvénycsere nyomán érvényesíthetővé válnak-e a görög államkötvényekre kötött hitelbiztosítások. A hitelbiztosítási felárak kifizetéséről határozó International Swaps and Derivatives Association (ISDA) holnap dönt ebben a kérdésben. Uniós tisztviselők attól tartanak, hogy a hitelbiztosítások széles körű érvényesítése tovagyűrűzhet az eurózóna egész pénzügyi rendszerén, és felerősítheti az adósságválság káros hatásait.

Görögország a magánhitelezők kezében lévő 200 milliárd euró adóssága átalakítására törekszik, amelynek során ennek több mint felét, 107 milliárdot leírnának a követelésekből. Ha nem jelentkezik elég pénzintézet a kötvénycserére, akkor a görög állam azonnal csődbe megy.

Vissza lehet jönni

Az S&P azt is jelezte, hogy ha a kötvénycsere sikeresen befejeződik, akkor ismét CCC-re emelheti a görög adósságokra adott minősítését, azaz kissé a csődöt jelző szint fölé emelheti osztályzatát. Ezzel azt fejezné ki, hogy a gazdasági kilátások az akció ellenére bizonytalanok maradnak, és az adósságállományt is csak viszonylagosan, korábbi tarthatatlan szintjéhez képest sikerült mérsékelni.

A Fitch korábban azt jelezte, hogy az adósságcsere után viheti le ideiglenesen a szelektív fizetésképtelenség szintjére osztályzatát, a Moody's egyelőre nem mondta meg, mikor tehet ilyen lépést. Mindhárom hitelminősítő egyetért azonban abban, hogy amikor egy kötvénycserében az újonnan kibocsátott papírok kevesebbet érnek a régieknél, akkor fizetésképtelenségről beszélünk, függetlenül attól, mennyire "önkéntes" a hitelezők részvétele ebben.