A görög kormány április 20-ára kifuthat a pénzéből, ha nem jut hozzá friss külföldi hitelhez - suttogták a Reuters riporterének fülébe az ügyhöz közel álló források. Az athéni államapparátus még mindig nem tudta kiizzadni azt a reformtervet, amelynek alapján számíthatna a pénzügyi segítségre - emlékeztet a hírügynökség.  Az athéni kormány legkésőbb jövő hétfőre ígéri azt a reformcsomagot, amelyért cserébe reményei szerint kaphat pénzt az EU-tól, az Európai Központi Banktól és az IMF-től - derült ki a kormányszóvivő szavaiból kedden reggel.

A pakkban nem olyan intézkedések lesznek, amelyek célja a recesszió megfékezése, hanem strukturális változtatásokat vállalnak. A kormányszóvivő elmondása szerint a Angela Merkel német kancellár és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök hétfői találkozóján már beszéltek az elképzelések lényegéről, a részletekről azonban nem.

Vészforgatókönyv

A vészforgatókönyv a következőképpen szól. A kormány a következő napokban folytatja azokat a repoműveleteket, amelyekben állami szervezetek - nyugdíjalapok, intézmények - eurótartalékaiból fizeti kiadásait. Néhány héten belül kimeríti ezt a forrást is, így várhatóan április 20-án kénytelen lesz bejelenteni a fizetésképtelenséget, azaz el kell ismernie az államcsődöt, ha nem jut külső forráshoz.

Athén abban reménykedik, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei (eurócsoport) - miután megkapták a reformok listáját - utat nyitnak az Európai Központi Bank birtokában lévő görög állampapírok hozamának átutalása előtt. Ez 1,9 milliárd eurót hozna a görögök konyhájára. Emellett abban is bíznak, hogy megkaphatják azt az 1,2 milliárd euró készpénzt, amely a görögországi bankok megmentésére felállított külön alapban maradt, és a múlt hónapban visszakerült a donorokhoz.

Merkel-Ciprasz

Formális nyilatkozattal untatta a sajtót Angela Merkel és Alekszisz Ciprasz munkatalálkozójuk szünetében - derült ki a Financial Times jelentéséből. Elkötelezték magukat, hogy a két kormány közösen munkálkodik a görög pénzügyi válság megoldásán - azaz legalább annyit megtettek, hogy pénzügyminisztereik kölcsönös beszólásai után békülékeny hangnemet ütöttek meg választóik előtt.

Az is nyilvánvalóvá vált azonban, hogy ezen az egyeztetésen nem lehetett szó egy mentőakció vagy mentőprogram részleteiről. Merkel világossá tette, hogy az eurózóna pénzügyminisztereire hárul az apró munka, nekik kell áttekinteni a görögök terveit együttműködve az "intézményekkel", azaz az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal. Ciprasz leszögezte, hogy nem pénzért könyörögni utazott Berlinbe.

Külön kell kezelni

A német kancellár úgy látja, hogy a görög vezetés a nézetkülönbségek ellenére együtt akar működni európai partnereivel, Németország pedig azt szeretné, ha a görög gazdaság növekedne, és mindenekfelett le tudnák gyűrni a magas munkanélküliséget. Elismételte azt az alaptételt is, hogy Európában minden állam egyenlő jogokkal bír, függetlenül attól, hogy mekkora népességű országot, milyen fejlettségű gazdaságot képvisel. Ciprasz kérte ez európaikat, hogy felejtsék el a görögökkel kapcsolatos sztereotípiáikat, leginkább azt, hogy lusták.

A két vezető egyetértett azzal, hogy külön kell kezelni a pénzügyi válságot a második világháborús görög jóvátétel igényétől. Athén lényegében annak a hitelnek a maradékát szeretné viszontlátni, amelyet 1943-ban a nácik kényszerítettek rá Görögországra, majd néhány év múlva egy részét törlesztették. Ciprasz morális kérdésnek tartja ezt, de elhatárolódott azoktól a Görögországban elhangzott felvetésektől, amelyek szerint ottani német javak elkonfiskálásával kárpótolhatnának háborús károsultakat.

Majd hétfőn

Merkel elismételte a német álláspontot, miszerint a két német állam egyesülésekor lezártak minden háborús kérdést. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Németország tisztában van a náci bűnök miatt rá háruló felelősségével. Szerinte sok német nem tudatosítja eléggé, milyen sok szenvedést okoztak, mennyi jogtalanságot kényszerítettek rá a görögökre a nácik.

Nem nyilatkozott viszont azokról a felvetésekről, amelyek szerint bővíteni kellene azt a német alapot, amelyből enyhíthetnék a görögországi szociális gondokat, illetve, hogy növelni kellene az állami befektetési alap, a KfW görögországi befektetéseit.