A Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook - WEO) áprilisi adatainak felülvizsgálataként most előrejelzett ütem mintegy negyed százalékkal lassabb, mint az idén áprilisban kiadott prognózisban volt, ez leginkább a több feltörekvőpiaci gazdaságban tapasztalt jelentősen gyengébb belső keresletnek és a lassabb növekedésnek, valamint az eurózóna recessziója elhúzódásának a következménye.
Még mindig a lefelé mutató kockázatok az uralkodóak a globális gazdaságban, de a régi kockázatok mellett újabbak is megjelentek. Ezek között az IMF elemzése a feltörekvő gazdaságok lehetséges, hosszabb távú lassulását említi, ami különösen az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed monetáris stimulusának visszafogása miatt jelentkező folyamatos tőkekivonás eredményezhet, növelve ezzel a növekedési potenciál csökkenésének, a hitelezés visszafogásának és a várható szigorúbb pénzügyi kondíciók kialakulásának kockázatát.
Ösztönző intézkedéseket sürget az IMF
A nagyobb globális növekedés elérése további intézkedéseket tesz szükségessé az IMF szerint. Különösen a nagyobb fejlett gazdaságokban fenn kell tartani a rövid távú növekedést támogató gazdaságpolitikai mixeket, hiteles, közép távon fenntartható adósságszint elérését célzó tervekkel alátámasztva, ami fokozatosabb rövid távú kiigazítást is lehetővé tenne - teszi hozzá az IMF. Alacsony infláció és gyenge gazdasági aktivitás mellett a monetáris stimulusnak fenn kell maradnia mindaddig, míg gazdasági fellendülést nem sikerül megalapozni. A globális piacokon kialakuló turbulenciákat enyhítheti a monetáris stimulusból való kilépésre vonatkozó világos kommunikáció - hangsúlyozza a Valutaalap. A pénzügyi szektor átalakítása és reformja terén további előrelépés szükséges, itt egyebek mellett a bankok feltőkésítését és a mérlegeik átalakítását, valamint a monetáris politika traszmissziós mechanizmusának javítását említi az elemzés.
Több feltörekvő gazdaságban viszont a gyenge gazdasági aktivitást támogató makrogazdasági intézkedések és a tőkekivonás megállítása közötti kompromisszumra kell megtalálni a választ. Az IMF szerint ezen kompromisszumok élét makroprudenciális és strukturális reformokkal lehet elvenni.
Májusban és júniusban - egy tavaly nyár óta tartó csendesebb időszak után - ismét volatilisebbé váltak a globális pénzpiacok, a fejlett gazdaságokban a hosszabb távú kamatok és a pénzpiaci volatilitás nőtt, az eurózóna perifériáján a hozamok újra megugrottak. Az IMF szerint ezek a folyamatok leginkább a feltörekvő piacokon csapódtak le, miután a fejlett gazdaságokban a hozamokban és az eszközárakban bekövetkezett hullámzások a gyengébb gazdasági aktivitással együtt tőkekivonásal, a részvényárak csökkenésével, a hozamok emelkedésével és valutaleértékelődéssel járt.
Gyorsabb növekedéssel számoltak
A globális gazdaság a tavalyi év második félévében mért éves 2,5 százalékról 2013 első negyedévében csak 2,75 százalékra emelkedett, miközben az IMF az áprilisban kiadott előrejelzésében ennél gyorsabb ütemmel számolt. A nemzetközi szervezet szerint ez három tényezőnek tudható be: egyrészt a fő feltörekvő piacokon a várttól elmaradt a növekedési ütem, másrészt az eurózóna visszaesése mélyebb lett a vártnál, harmadrészt az USA gazdasága a korábban prognosztizáltnál lassabban bővült, miután a szigorúbb fiskális intézkedések visszafogták a lakossági keresletet. Ezzel szemben Japánban a vártnál nagyobb volt a GDP-bővülés a fogyasztásnak és a nettó exportnak köszönhetően.
Az USA-ban az IMF jelenlegi elemzése szerint a gazdaság 1,75 százalékkal bővül idén, és 2,75 százalékkal 2014-ben, azt feltételezve, hogy az automatikus kiadáscsökkentés 2014-ben is érvényben marad - vagyis az eredetileg vártnál tovább -, ugyanakkor a fiskális konszolidáció üteme tovább lassul.
Az eurózónában az IMF szerint idén marad a recesszió, több mint 0,5 százalékos zsugorodással, míg 2014-ben a valutaövezet GDP-je ugyan bővül, de a növekedése 1 százalék alatt marad. Az adatok az áprilisi előrejelzésben megadottaktól elmaradnak.
Javítottak a japán előrejelzésen
A japán gazdaságra adott idei előrejelzésén javított a nemzetközi szervezet, így idén 2 százalékos átlagos bővüléssel számol, ami jövőre 1,25 százalék körülire mérséklődhet - utóbbi érték alacsonyabb, mint az áprilisi előrejelzésben megadott ütem. Előbbit a bizalomhoz és a lakossági kereslethez alkalmazkodó intézkedésekkel, míg utóbbit a gyengébb globális gazdasági környezettel indokolja.
A feltörekvő piacok a korábban vártnál lassabb ütemben növekedhetnek: idén 5, jövőre 5,5 százalékkal, ami mintegy 0,25 százalékponttal alacsonyabb érték az áprilisi előrejelzésnél. Kínában idén és jövőre átlagosan 7,75 százalékos lehet a növekedés, ám ez 0,25 illetve 0,5 százalékkal elmarad az áprilisi prognózistól.
A BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) többi országára vonatkozóan is rontott a kilátásokon az IMF, 0,25 és 0,75 százalékkal 2013-ra illetve 2014-re vonatkozóan. A szub-szaharai afrikai országokban szintén a vártnál lassabb lesz a növekedés, a régió legnagyobb gazdaságai (Nigériában, Dél-Afrika) belső problémákkal és gyengébb külső kereslettel küzdenek. Lassabb növekedéssel számol a Valutaalap a Közel-Keleten és Észak-Afrikában is, ahol a nehéz politikai és gazdasági átmenetek okoznak problémát.