Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter a tanácskozáson kijelentette, számára elképzelhetetlen, hogy az uniós állampolgárok szabad mozgását biztosító rendszer november 15-től működjön. "Reálisan kell látni a dolgok állását: Görögországban mintegy 50 ezren várakoznak, a Balkánon is számos menekült rekedt". Véleménye szerint szükség lesz a határellenőrzés meghosszabbítására, vagy további lépéseken kell gondolkodni. Thomas de Maiziere német belügyminiszter szerint is fent kell tartani a sürgősségi határellenőrzéseket.
Anders Ygeman svéd belügyminiszter szerint meg kellene fontolni, hogy a közös európai szolidaritási mechanizmust visszautasító tagországoktól megvonhatnák az uniós támogatási pénzeket. "Hosszú távon a svéd adófizetők jogosan mondják majd, ha választani lehet az uniós szabályok betartása, vagy be nem tartása között, akkor miért nem döntünk úgy, hogy nem fizetünk azoknak az országoknak, amelyek nem tesznek eleget kötelezettségeiknek?". " Még nem tart itt a helyzet, de megtörténhet". A szolidaritás hiánya hosszú távon is veszélyezteti a szabad mozgás biztosítását, akár határellenőrzések formájában.
A tavalyi rendkívül magas számú, mintegy 1,3 millió illegális bevándorló Európába való érkezésével járó migrációs hullám megfékezése érdekében Németország, Ausztria és Svédország mellett Dánia és a schengeni övezethez tartozó Norvégia is ideiglenes határellenőrzést vezetett be. A határellenőrzés uniós jogszabályok szerint legfeljebb november 15-ig tarthatók fent. A belügyminiszteri tanács tájékoztatása szerint az ülésező miniszterek rendeletet fogadtak el az illegálisan Európában tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok egységes európai úti okmányának részleteiről.
Robert Kalinák szlovák belügyminiszter szerint az egységes, továbbfejlesztett funkciókkal ellátott úti okmány hozzájárul a nemzetközi védelemre nem jogosult harmadik országbeli állampolgárok visszaküldéséhez. Hatékony működésének feltétele, hogy szoros együttműködés jöjjön létre a származási országokkal és elismerjék az uniós dokumentumot.