Nem tartalmaz meglepetéseket az ENSZ harmadik World Happiness Reportja, ha csak az első és az utolsó helyeken álló országokat nézzük. Az rangsor tetején ugyan változás történt, ám ez nem tűnik túl jelentősnek. Svájc vette át az első helyet Dániától, amely a harmadik helyre szorult (lásd táblázatunkat). Észak-európai országok adják a tízes élboly felét. A túlsó végen nem meglepő módon fekete afrikai országok helyezkednek el a káoszba süllyedt Szíria és Afganisztán mellett. Nicaragua és Zimbabwe emelkedett a legnagyobbat az első rangsorhoz képest, miközben Görögország, Egyiptom, Olaszország és Szaúd-Arábia süllyedt a legtöbb helyezést.
A jelentés 158 országot átfogó listát tudományos kutatók állítják össze, köztük olyan hírességek, mint Jeffrey Sachs és Richard Layard amerikai közgazdászok. Az egyes országok minősítésekor számos tényezőt figyelembe vesznek, kezdve az olyan általánosan elfogadott mutatóktól, mint az egy főre eső GDP vagy a várható átlagéletkor. A további szempontokat a Gallup World Poll közvélemény-kutatás szolgáltatja.
Boldogság nullától tízig
Ezt a vizsgálatsorozatot 2005-ben kezdték több mint 160 ország átfogásával. A kérdezők arra kérik a mintában szereplő embereket, hogy tíztől nulláig osztályozzák hangulatukat. Aki tízest ad, az a lehető legjobb életet éli, amit csak el tud képzelni magának, míg a nulla ennek éppen ellenkezőjét, a lehető legrosszabb sorsot számszerűsíti. Ettől a besorolástól azt várják, hogy ne a megkérdezettek pillanatnyi hangulatát, hanem általános elégedettségét mérje.
A ranglista összeállításának alapötletét az adta, hogy valamilyen módon "számszerűsíteni" kellene az emberek elégedettségét is országukkal, azaz a jóléten, a mérhető gazdaságon túli tényezőket is figyelembe kellene venni.
A végső módszertannal a Himalájában lévő, 700 ezer lakost számláló Bhután királyság miniszterelnöke, Jigmi Y. Thinley állt elő, a bruttó nemzeti boldogság (Gross National Happiness) mutatójának megalkotásával. Ezt vette át az ENSZ 2011-ben, majd ennek alapján készült el az első boldogságjelentés egy évvel ezt követően, aztán a második 2013-ban. Tavaly nem készült lista.
Összetartozás
A szociális kohézió nagyon fontos kellék a társadalmak elégedettségének megteremtéséhez. Izlandot például a közösség tagjainak egymás iránti bizalma tartotta meg a boldog országok között annak ellenére, hogy a világ pénzügyi rendszerének 2008-as összeomlása maga alá temette az ország bankrendszerét.
Az olasz, a spanyol és a görög társadalomban, úgy tűnik, nincs meg ez a kohézió, ezért nehezebben viselik gazdasági bajaikat. Egyes elemzők ezt a kemény izlandi időjárással magyarázzák, ami összefogásra kényszeríti az embereket, míg mások tartózkodnak attól, hogy földrajzi meghatározottságokkal magyarázzák a különbségeket.
A főbb megállapítások közül a Bloomberg kiemeli, hogy a nők boldogabbak, mint a férfiak Észak-Amerikában, Ausztráliában, Új-Zálandon, illetve Dél- és Kelet-Ázsiában. Ugyanakkor a volt szovjet tagköztársaságokban, Kelet-Európában és fekete Afrikában boldogtalanabbak a férfiaknál. Mindkét nem boldogságérzete romlik a tinédzser kor után 40-50 éves korig, amikor stabilizálódik. A kelet-közép-európai régió országai ezt leszámítva a világ közepesen boldog vagy, ha úgy tetszik, boldogtalan részei közé tartozik. Ezen belül Magyarország mögött csak Bulgária található.
1. | Svájc |
2. | Izland |
3. | Dánia |
4. | Norvégia |
5. | Kanada |
13. | Ausztria |
15. | USA |
26. | Németország |
31. | Csehország |
45. | Szlovákia |
52. | Moldova |
55. | Szlovénia |
59. | Fehéroroszország |
60. | Lengyelország |
62. | Horvátország |
64. | Oroszország |
86. | Románia |
87. | Szerbia |
95. | Albánia |
96. | Bosznia-Hercegovina |
102. | Görögország |
104. | Magyarország |
134. | Bulgária |
Forrás: http://www.lankabusinessonline.com |