Franciaország és Olaszország arra használta fel a Milánóban tartott európai uniós foglalkoztatási csúcsértekezletet, hogy újra követelje a szigorú EU-s költségvetési korlátok felpuhítását. Párizs és Róma régóta ebben látja a gazdasági növekedés ösztönzésének és a munkanélküliség csökkentésének kulcsát, ám Angela Merkel német kancellár nem tett engedmények Francois Hollande francia államfőnek és Matteo Renzi olasz miniszterelnöknek - jelentette a Reuters.

A vita árnyékot vetett a tanácskozásra, amelynek hivatalos témája a munkanélküliség, különösen a fiatalok munkanélküliségének csökkentése volt. A csúcs résztvevői ebben az ügyben semmi újjal nem álltak elő: megerősítették, hogy az utolsó fillérig az előre meghatározott célra költik el azt a 6,4 milliárd eurót, amelyet az EU az európai ifjúsági munkanélküliség enyhítésére különített el. Eddig csak a keret 12 százaléka fogyott el - emlékeztetett a BBC.

Kapcsolódó

Olasz kérés

Párizs és Róma azzal kísérletezik, hogy többéves költségvetést terjeszt Brüsszel elé, ám mivel nem teljesítik a büdzsével kapcsolatos alapvető elvárást, a hiány három százalék alá szorítását, kezdeményezésük várhatóan nem jár majd sikerrel. Renzi, a rendezvény házigazdája (az EU soros elnöki tisztségét ebben a fél évben Olaszország látja el), külön nyilatkozattal igyekezett nyomást gyakorolni kollégáira.

Ebben ekézi a merev szabályokat és azt ajánlja, hogy az EU fordítson több figyelmet a növekedés élénkítésére. Ha Európát egy olyan bizottsággá alakítjuk, amely hibákat keres a tagállamok szabadon választott kormányainak munkájában, akkor lehet, hogy precízen követjük a bürokrácia szabályait, de lemészároljuk az emberek reményeit. Pedig az utóbbi, az élhető jövő ígérete a politika egyik legfőbb feladata.

Az olasz kormányfő nem tartja jó ötletnek, hogy az unió ragaszkodik a költségvetési hiány háromszázalékos plafonjához. Arra hivatkozik, hogy a szabályt több mint 20 évvel ezelőtt találták ki, amikor egészen más világban éltünk, mint most.

Francia és német visszhang

Hollande szerint Európa vergődő gazdasága nem tud lábra kapni, ha nem könnyítenek a költségvetési szabályokon. Ha mindenki megszorításokkal operál, amiről szerinte Franciaországban természetesen szó sincs, még jobban lelassul a gazdaság - fejtegette. Le fogják vinni a hiányt a kívánt szintre, ám ezt rugalmasan fogják tenni.

Merkel azzal utasította el kollégái irányváltást kezdeményező megjegyzéseit, hogy korábban közösen határoztak arról az útról, amelyen az európai gazdaságpolitika ma jár. Mielőtt a kormányok nagyobb költekezésbe kezdenének a gazdaság ösztönzése céljából, ki kell deríteni, hogyan lehetne a legjobban elkölteni a rendelkezésre álló forrásokat és garantálni kell, hogy ezeket ennek megfelelően használják fel.

Elhárította azt a felvetést is, amely szerint Németországnak el kellene költenie exporttöbbletéből származó bevételfeleslegét, amivel importkeresletet teremthetne a többi európai országnak. Mint mondta, 15 milliárd euróval növelték a belső keresletet például az általános minimálbér bevezetésével. (Ezt a német nagykoalíció szociáldemokrata partnere erőltette át a kereszténydemokratákon - a szerk.)

Tüntetés

A csúcsértekezlettel egyidejűleg tüntetők demonstráltak az olasz kormány munkaügyi reformtervei ellen. Ezek lényege az lenne, hogy felhígítanák az alkalmazottakat védő munkaügyi szabályokat. A reform alapján hosszú távú, állandó munkaügyi szerződések a jövőben csak az idősebb munkavállalókat védenék, a többiekkel rövid távú szerződéseket köthetnének munkaadóik, ami megkönnyítené elbocsátásukat és felvételüket.

A terveket még a kormányfő pártjában erős ellenérzések fogadták, ezért általános rendelkezéseiről bizalmi szavazást tartanak a parlamentben. Renzi biztos volt benne, hogy végül átmegy a reformkezdeményezés (és a csütörtöki szavazáson nem is kellett csalódnia). Más kérdés, hogy csak az irányelvek kerülnek a törvényhozók elé, amelyek részleteit később dolgozhatják ki.