Az amerikai dollár szerdán is erősödött a feltörekvő országok devizáiból álló valutakosárral szemben, ami egyre nyilvánvalóbbá teszi az utóbbi államok sérülékenységét. A dollár izmosodása miatt az úgynevezett carry trade üzletek szempontjából is elvesztik vonzerejüket, ami odavezethet, hogy a befektetők kivonják tőkéjüket, lejtőre küldve a feltörekvők devizáinak árfolyamát - derül ki a Financial Times (FT) cikkéből.

A 2009 óta folyó carry trade üzletek lényege az volt, hogy a befektetők alacsony kamatozású dollárhiteleket vettek fel, amelyekből a feltörekvő államok viszonylag magas hozamot kínáló, hazai devizában jegyzett kötvényeit vásárolták. A hitel kamata és a hozam közötti különbséget szépen zsebre tették, a feltörekvő kormányok, köztük a budapesti kabinet pedig örömmel tapasztalhatták, hogy el tudják adni állampapírjaikat.

Nagyobb lehet a baj

A bibi az, hogy ha a dollár erősödik, akkor a kedvezőtlen árfolyamváltozás elviszi az előbb említett nyereséget - a hitelkamat és a hozam különbségén elérhető hasznot -, ezért a tisztán pénzpiaci üzletet kedvelő befektetők kihátrálnak a carrytrade-bizniszből. Ez azután erősen megnehezítheti, megdrágíthatja a feltörekvő országok állampapírjainak eladását. Az amerikai valuta 11 éves csúcsot döntött a feltörekvő devizákkal szemben a hét közepén - írta az FT a JP Morgan EMCI indexének alakulása alapján. Ez a mutató 3,5 százalékkal erősödött az elmúlt hónapban.

Az egyes feltörekvő országok persze nem azonos csapásra számíthatnak. Nagyobb lehet a baj azoknál, amelyek hazai devizában jegyzett kötvényeiből több van külföldiek kezében. Ebben a csoportban Malajzia a csúcstartó 45 százalékos aránnyal, ám a második csoportban - Lengyelország, Mexikó és Indonézia mellett - legalább 35 százalékos aránnyal ott sorakozik Magyarország is. Más kérdés, hogy az állampapírok önmagukban nem egyenlőek az összes rövid futamidejű pénzpiaci eszközzel - ezek a carry trade-ben utazók nagy kedvencei -, amelyek külföldi kézben lehetnek.

Pánik törhet ki

A Nemzetközi Fizetések Bankjának két szakértője, Ma Guonan és Augustin Villar megbecsülte, hogy a feltörekvő országok összes pénzügyi befektetési eszközéből - külföldi és hazai valutában jegyzett kötvények, pénzpiai konstrukciók és részvények - mennyi lehet külföldi kézben. Arra jutottak, hogy ez csupán a teljes portfólió 18 százaléka. Pénzben számolva azonban már nem ilyen megnyugtató a kép, ugyanis a 2008-as 4 ezer milliárd dollárról 2012-re 8 ezer milliárd dollárra nőtt a külföldiek pénzügyi befektetése.

Ez megegyezik Brazília, India Indonézia, Mexikó, Oroszország és Törökország együttes GDP-jével. Következésképpen ha csak egy kicsi eladási hullám elindul a feltörekvő piacokon, az gyorsan magasra duzzadhat. Egy pánik pedig egyenesen rendszerszintű problémákat okozhat. Hogy mi lesz, azzal kapcsolatban rossz hír, hogy a szakértők szerint a dollár erősödése még az elején tart. Az amerikai valuta nem csupán 2014, hanem 2015 legerősebb devizája lehet. Eddig öt százalékot szedett össze a többi nagy valutával szemben, és csak annyit sejthetünk a történelmi tapasztalatok alapján, hogy a 20 százalékos ugrás már valószínűtlen.

Nem jó üzlet

Ami az egyes országokat illeti, az említett tényezőn, nevezetesen, hogy mennyi devizakötvényük van külföldi kézen, egyéb tényezők is különbséget tesznek közöttük. Ezek közé tartozik a folyó fizetési mérleg alakulása (ez Magyarország esetén jelenleg pozitív), a GDP-növekedés (ez szakértők szerint átmenetileg ugrott meg), az infláció, illetve vezetőségük hajlama az unortodox monetáris politikai lépésekre.

Egyes elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy egyes bóvli kötvények talpa alatt már forrósodik a talaj. Az ezeken elérhető korábbi magas hozam 3,2 százalékra esett, ami 2008 óta a legalacsonyabb arány, majd a meginduló eladási hullám hatására - amely a kereslet csökkenése miatt növeli az állampapírok hozamát - 4,4 százalékra kúszott fel.

Luis Costa, a Citi stratégája összességében úgy látja, hogy a carry trade-del elérhető hozam hosszabb távon szemlélve az izraeli sékel és a cseh korona esetén már negatívba fordult. A thaiföldi baht, a malajziai ringit, a koreai von, a mexikói peso, a román lej, a lengyel zloty és a magyar forint esetén a haszon három százalék alá esett. Ezen a szinten már meglehetősen halovány a befektetők ösztönzése arra, hogy ezekben a valutákban carry trade ügyleteket kössenek.