Az izraeli pénzügyminisztérium és jegybank (Bank of Israel) előrejelzéseit meghaladó meredek növekedés a lap szerint a lakossági fogyasztás jelentős bővülése, valamint az exportnak a pandémia végével összefüggő megugrása és a kormány lezárásokat elkerülő politikája miatt következett be - idézi az MTI a cikket.

A helyi központi statisztikai hivatal emlékeztetett arra, hogy egy évvel korábban, 2020-ban 2,2 százalékkal csökkent a GDP a koronavírus- járvány következményeként.

Kapcsolódó

Korábban - a hivatalos adatok nyilvánosságra kerülése előtt - a jegybank 6,5 százalékra, a pénzügyminisztérium pedig 7,1 százalékra becsülte a 2021. évi gazdasági növekedést.

Ekkora fejlődést egy év alatt utoljára 2000-ben, a technológiai ipar ugrásszerű fejlődésének idején észleltek, amikor 8,1 százalék volt az éves GDP-emelkedés. A következő évben, 2001-ben a dotkom válság beköszöntével szétdurrant a technológiai buborék, és nulla volt a növekedés.

A tavalyi utolsó negyedévben meredeken csökkent a munkanélküliség, megszűnt a 45 év felettiek járvány miatti segélyezése, és teljes mértékben helyreállt a gazdasági aktivitás Izraelben.

Éves szinten Izrael 2021-es 8,1 százalékos teljesítménye az OECD-országok élmezőnyében van. A tavalyi adataikat eddig közzé tevő OECD-országok átlagos növekedése 5,3 százalék volt.

Az egy főre jutó GDP növekedése az OECD átlagához képest magas izraeli népességnövekedés miatt viszonylag csekélyebb, 2021-ben 6,3 százalék volt, de ez is több a fejlett országok átlagos egy főre jutó öt százalékos tavalyi GDP-növekedésénél.

Az ország a jelentős javulás ellenére sem lábalt ki még a koronavírus okozta válságból, és nem pótolta a 2020-as visszaesést. Az egy főre jutó bruttó hazai termék 2021-ben 155 000 sékel (mintegy 15 millió forint) volt, de a Bank of Israel előrejelzésében a válság előtti trendvonal alapján azt jósolta, hogy az idén már eléri a 161 000 sékelt. Jelenleg úgy látják, hogy csak 2023 végén éri utol Izrael a válság előtti prognosztizált növekedési ütemet.

A tavalyi jelentős növekedést elsősorban a lakossági fogyasztás ugrásszerű emelkedése okozta, miközben az állami fogyasztás - az állami kiadások és az állami szervek költségei - viszonylag mérsékelt ütemben nőttek, valószínűleg a segélyprogramok júliusi leállítása miatt. Tovább szárnyalt, 13,6 százalékkal nőtt tavaly az izraeli technológiai export.