A kivitel épp egy olyan időszakban veszít lendületéből, amikor a jen gyengülése és az olajárak megugrása felhajtotta az importköltségeket, ami rontja a nyersanyagokban szegény Japán kereskedelmi feltételeit, és alááshatja Kisida Fumio miniszterelnöknek a vagyoni különbségek csökkentésére tett ígéretét.

A japán pénzügyminisztérium szerdán közzétett előzetes adatai szerint éves összevetésben 13,0 százalékkal, 6841,19 milliárd jenre emelkedett az export értéke. Február óta ez volt a leggyengébb ütem, bár elemzők még kicsit rosszabb értékre, 11,0 százalékos bővülésre számítottak az augusztusi 26,2 százalékos emelkedés után - írja az MTI.

Kapcsolódó

A gyengébb teljesítményhez nagyban hozzájárult, hogy hét hónapja először csökkent a járművek exportja, ráadásul erős ütemben, 40,3 százalékkal. Az import értéke 38,6 százalékkal, 7463,95 milliárd jenre emelkedett szeptemberben. Elemzők 34,4 százalékos növekedést vártak az augusztusi 44,7 százalékos ugrás után. A behozatal immár nyolc egymást követő hónapban emelkedett, ami tovább növelte azokat az aggodalmakat, hogy a jen közelmúltbeli gyengülése és az olajárak jelentős emelkedése növelik a megélhetési költségeket Japánban.

A kereskedelmi mérleg 622,76 milliárd jen hiánnyal zárt szeptemberben, miközben elemzők 519,2 milliárd jenes deficitet vártak az előző havi 637,2 milliárd jen hiány után.

Elemzők arra számítanak, hogy egy ideig biztosan gyenge lesz az export, mivel az autógyártás problémái az ellátási láncok zavarainak kiküszöbölésével megszűnnek ugyan, de a főbb piacok, az Egyesült Államok és Kína gazdasági növekedésének lassulásával kapcsolatos aggodalmak változatlanul fennállnak.

A Japán legnagyobb kereskedelmi partnerének számító Kína esetében az export éves szinten 10,3 százalékkal nőtt szeptemberben a félvezetők és a műanyagok bővülő kivitelének köszönhetően, az autóexport azonban 71,9 százalékkal esett vissza.

A második legfontosabb célország, az Egyesült Államok esetében hét hónap óta először csökkent - 3,3 százalékkal - Japán exportja, mivel gyengült az autók és a repülőgépek iránti kereslet.

A politikai döntéshozókra erős nyomás nehezedik, hogy fenntartsák Japán gazdasági fellendülését a nehéz körülmények közepette is. A világ harmadik legnagyobb gazdasága a várakozások szerint évesítve mindössze 0,8 százalékkal bővülhetett a harmadik negyedévben, ami jelentős lassulást jelent a második negyedévben mért 1,9 százalékhoz képest.